Ha a csalóknak sikerült ellopniuk a pénzünket az elektronikus bank- vagy fizetési azonosítónk segítségével, akkor van némi esély arra, hogy a bankunk segítségével vagy esetlegesen jogi úton visszaszerezzük a pénzünket. Ugyanakkor a Kaspersky Lab és a B2B International közös felmérése szerint ennek sikeressége messze nem garantált, ugyanis a megkérdezettek 41 százaléka szembesült már azzal a ténnyel, hogy sosem látták viszont az ellopott összeget. További 14 százalék már szerencsésebb volt, hiszen ők legalább egy részét vissza tudták szerezni, míg a felmérésben részt vevők csak 45 százaléka kapta vissza a teljes összeget.
A jelentés szerint az áldozatok 33 százaléka szembesült azzal, hogy az elektronikus úton történő fizetésük során helyrehozhatatlan anyagi kár érte őket. További 17 százalékuknak pedig eltűnt a pénzük az elektronikus bankolás során, míg 13 százalékuk online üzletek áldozatai lettek. Ami a bankok és online áruházak hozzáállását illeti, pozitívabb, mint az e-fizetési rendszerek kiszolgálói, amelyeknek ügyfelei közül csak mindössze 12 százalék kapott teljes kárpótlást az elszenvedett károkért, míg online bankolás esetén ez a szám már eléri a 15 százalékot. A felmérésben részt vevők közül tízből egy válaszadó mondhatta magát szerencsésnek, amiért visszakapta a teljes összeget.
Ugyanakkor sok felhasználó a mai napig nem bízik az online tranzakciókban, a szolgáltatások megbízhatatlansága miatt. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 45 százaléka véli úgy, hogy a bankok kötelesek visszafizetni az online műveletek során elvesztett összeget. Míg a válaszadók 42 százaléka gondolja úgy, hogy a bankoknak ingyenes biztonsági eszközökkel kellene támogatni az online tranzakciókat lebonyolító ügyfeleket.
Az említett okoknak is köszönhető, hogy a kiberbűnözők fókuszában egyre előkelőbb helyen szerepelnek az online tranzakciók. Hiszen míg a felhasználók átruházzák a legtöbb biztonsági intézkedést a bankokra és más online tranzakciókat lebonyolító vállalatokra, addig ezek a vállalatok nem mindig képesek tökéletesen ellátni a megfelelő szintű védelmet, műszaki vagy egyéb okok miatt. Ez magyarázza, hogy az online pénzügyi tranzakciók egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kiberbűnözők körében.
Az online pénzügyi rendszereket célzó trójaiak az egyik legveszélyesebb és -speciálisabb rosszindulatú vírusok, hiszen a telepítés után összegyűjtik az áldozatok számítógépén tárolt összes fizetési adatot, és nemritkán az áldozatok nevében indítanak pénzügyi tranzakciót. A legfőbb probléma, hogy ezek a trójaiak az operációs rendszerek legnépszerűbb alkalmazásainak sérülékenységeit használják ki.
