A Főgáz Zrt. mellett többek közt az olasz ENI érdekeltségébe tartozó Tigáz Zrt., a francia hátterű EDF Démász Zrt., illetve távhőcégek is beletartozhatnak abba a körbe, amelyekkel már megkezdte a tárgyalást a kormány az állami vásárlások kapcsán. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arról beszélt a közrádióban, hogy hat-hét \"komoly közműcég\" állami felvásárlásáról folynak tárgyalások, közülük azonban csak a Főgázt említette név szerint; a német RWE érdekeltségébe tartozó cég a Napi Gazdaság kérdésére nem kívánt nyilatkozni a kérdésben. Giró-Szász András kormányszóvivő a hét elején a köztelevízióban beszélt arról, hogy \"nincs szó a közműcégek államosításáról vagy kisajátításáról, az állam megfontolja az egyes szolgáltatóknak a tulajdonuk értékesítésére tett ajánlatát\" − úgy tudjuk, van olyan gázszolgáltató, amelyre a kabinet tett konkrét vételi ajánlatot, ám a tárgyalások az alacsony kínált ár miatt nem vezettek eredményre. Hírek szerint az E.On egyelőre nem tárgyal az állammal más üzletágának eladásáról, miután az állami MVM Zrt. megvásárolta a magyarországi gáznagykereskedő és -tároló cégét (a piaci körökben a németek számára meglehetősen jó üzletnek tartott tranzakció lezárása a most következő hétvégén várható).
A szektorban egyelőre nagy a tanácstalanság a legutóbb november 1-jére ígért második körös, 11,1 százalékos rezsicsökkentés kapcsán. A cégek csak találgatják, hogy milyen mértékben érinti vállalataikat a központi díjvágás, a szolgáltatók azonban egyértelműen masszív veszteségekre készülnek. Olyan véleménnyel is lehet találkozni szolgáltatói körökben, hogy az újabb rezsicsökkentés későbbre csúszik, mindenesetre várhatóan az utolsó pillanatban jelennek majd meg a részleteket meghatározó rendeletek (hasonlóan a januártól hatályos első körhöz).
Az EDF Démász Zrt. lapunkkal azt közölte, hogy az idén januártól bevezetett 10 százalékos lakossági áramár-csökkentés mellett a nagyobb terhet a közművezeték-adó bevezetése jelentette a társaságnak, amely vidéki szolgáltatóként a leghosszabb elosztóhálózattal rendelkezik, így az új adó aránytalanul magas fizetési kötelezettséget jelent számára. Az eddigi idei szabályozási változások nyomán a vállalat költségracionalizálásra kényszerült, egy újabb pedig a kiadások ismételt felülvizsgálatát teheti szükségessé, ami kihatással lesz a szolgáltatás minőségére, illetve további munkahelyek megszűnését eredményezheti a beszállítóknál. Az EDF Démász a hatályos rendelet előírása szerint kilowattóránként bruttó 1,3 forintos árréssel számolt − ez 24 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, és nem fedezi a kilowattóránként több mint 2 forintra rúgó egyetemes szolgáltatói költségeket.
Lapzártánkig ugyan választ nem kaptunk az állami MVM Zrt.-től, ám hírek szerint a cég is készül arra, hogy a második körös rezsicsökkentésből részt vállaljon. Piaci pletykák szerint az is felmerült, hogy a fix költségekre fedezetet adó alapdíjakat csökkentené a kormány tíz százalékkal az áram-, gáz- és távhőszolgáltatásban, ez azonban a végszámlának csak egy kisebb részét jelenti. A bejelentett mértékhez még szükséges részt a termékárból, illetve a rendszerhasználati díjak terhére teremtenék elő, amit a földgázszállító (Mol Nyrt.-leány) FGSZ Zrt.-n keresztül lehetne érvényesíteni. Lehetőség lenne az energia áfájának csökkentése is, ilyen lépésre azonban a lapunk által megkérdezett piaci szereplők nem sok esélyt látnak.
