Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Hogyan néz ki jelenleg a munkaerő-kölcsönzés piaca, hányan dolgoznak ebben a formában és mi a helyzet Nyugat-Európáhaz képest?
− Magyarországon jelenleg 100 ezer felett van azon munkavállalók száma, akiket munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatnak, viszont a cégek kevesebb mint egy százaléka használja ezt a foglalkoztatási formát, míg Nyugat-Európában ez az arány három százalék. Ügyfeleink jelentős része multinacionális cég vagy nagyvállalat. A kkv-szektorból már jóval kevesebben jönnek, a közszférában pedig az alaptevékenységhez kapcsolódóan nem használhatják ezt a foglalkoztatási formát. A kkv-k nem ismerik eléggé ezt a lehetőséget vagy eszükbe sem jut, hogy náluk is lehet olyan élethelyzet, amikor a kölcsönzött munkaerő lehet a megoldás.
− Mely iparágak foglalkoztatnak kölcsönzött munkaerőt?
− Vannak kiemelt iparágak és munkakörök, amelyekben a legtöbb kölcsönzött dolgozik. A szellemi munkák közül talán a legnagyobb foglalkoztatási arány a call-centerekben és shared service centerekben van. Például a biztosítóknál az év vége, év eleje, esetleg egy-egy kiemelt kampányidőszak jelent kiugrást, amikor a szerződéseket újra kell kötni, le kell zárni, ilyenkor akár több száz plusz munkatársra van szükségük. Fizikai munkaköröknél a gyártás-termelés területén gyakoribb a kölcsönzés. A megrendelések nem folyamatosak, egy-egy hirtelen jött lehetőség miatt kell egy gyártónak gyorsan, de viszonylag rövidebb időre kapacitást növelnie. Sokkal egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb munkaerő-kölcsönzőt igénybe venni, mint saját erőből levezényelni kétszáz ember kiválasztását, felvételét, beléptetését. Az Adecco olyan kollégákkal rendelkezik, akiknek jogi, munkaügyi, illetve toborzási szaktudása kiemelten magas szintű; illetve olyan folyamatokat alakítottunk ki, hogy e helyzetekre hatékonyan és gyorsan tudjunk reagálni.
A kölcsönzés összetett folyamat
− Miért érdemes egy cégnek kölcsönöznie a munkatársait, miért költséghatékonyabb vagy hatékonyabb ez annál, mint ha egy vállalat határozott időre felvesz néhány alkalmazottat?
− A kölcsönzés egy folyamat, ebbe beletartozik a toborzás, a kiválasztás vagy akár a betanítás is. Egy termelő vállalat nem biztos, hogy rendelkezik olyan adatbázissal potenciális munkavállalókról, amellyel szükség esetén néhány nap alatt több száz embert elérhet. Nem beszélve a beléptetés adminisztrációjáról, ami szintén hatalmas munka több száz új munkavállalónál. A kölcsönzéskor ugyanis egy háromoldalú szerződést köt a munkavállaló, a kölcsönző és a kölcsönbe adó cég. A dolgozók a kölcsönző céghez lesznek bejelentve, így minden munkavállalással kapcsolatos adminisztráció − ki- és beléptetés, betegség-, szabadság-nyilvántartás − minket terhel. Röviden: sokkal gyorsabban tudunk nagy munkavállalói létszámot biztosítani, mint ha egy cég hirtelen az \"utcáról\" kezdene új munkatársakat felvenni. A megrendelő megmondja, hogy mikorra, milyen munkakörbe, hány embert kér, a többit elvégezzük mi.
− Mekkora a kölcsönzöttek között a fluktuáció és mivel lehet ezt a kockázatot minimálisra csökkenteni?
− Ha a kölcsönzöttek közül valaki beteg lesz, hiányzik vagy a cég felmond neki, a helyettesítése vagy pótlása is a mi feladatunk. A kölcsönzötteknél általában kissé nagyobb a fluktuáció, mint ugyanazon szakma állandó munkatársainál. Ez azonban sok mindenen múlhat és többféleképpen minimalizálható a lemorzsolódás kockázata. Rengeteget számít például a teljes körű tájékoztatás. A munkavállalónak tudnia kell, milyen munkát kell majd végeznie, pontosan mit és mennyit várnak el tőle, milyenek a munkakörülmények, milyen eszközökkel kell dolgoznia. Egy callcenter-ügynöknek tudnia kell, hányan lesznek egy irodában, míg egy gyártósor mellett dolgozónak tisztában kell lennie a zajjal vagy hogy milyen anyagokkal kell dolgoznia. A munkavállalót nem érheti kellemetlen meglepetés a helyszínen. Persze az emberi tényezőkre − főnök, kollégák − már nehezebb felkészülni. Volt olyan, hogy a délelőtti műszakból naponta mondott fel valaki, míg a délutániban egy ember se, csak azért, mert a délelőtti műszakvezetővel képtelenség volt kijönni.
Mindezt érdemes a megrendelővel közölni. Az Adecco bizonyos időszakonként egy előre megállapított szempontrendszer (KPI-ok) alapján összeállított átfogó riportot biztosít a megrendelőnek a tapasztalatokról. E szempontoknak az elmúlt időszakban jelentősen felértékelődött a szerepe. Az Adecco ügyfeleivel együttműködve elkötelezett a megállapodott teljesítménymutatók javítása mellett. Felelősséggel tartozunk a kölcsönbevevő felé is, hogy megbízható és jól kiválasztott munkaerőt \"szállítsunk.\" Ha ő száz embert kért három hónapra, akkor a száz embernek ott kell lennie három hónapon keresztül mindennap, ha valaki hiányzik, pótolni kell.
A naprakész adatbázis az alap
− Ehhez nagyon hatékony toborzásra van szükség.
− Igen. Rendelkezni kell egy naprakész adatbázissal, hiszen a költséghatékonyság azon is múlik, hogy a megrendelt létszámot minél rövidebb idő alatt, minél kisebb merítéssel találjuk meg. Ehhez kell az adatbázis, kellenek hozzáértő emberek, megfelelő eszközök. A kiválasztási folyamatnak transzparensnek is kell lennie. Saját fejlesztésű tesztjeink vannak, amelyekkel nemcsak a személyiséget, az attitűdöt tudjuk vizsgálni, de egyes készségeket is − például a kézügyességet, a gyorsaságot vagy a monotóniatűrést − mérni tudunk. Az Adecco országos hálózattal, hat vidéki és öt budapesti irodával rendelkezik, így alapvetően bármelyik városban tudunk munkaerőt biztosítani.
− Hogyan van szabályozva a munkaerő-kölcsönzés, mennyire biztosítottak a munkavállalók jogai?
− A munkaerő-kölcsönzés fogalmát és alapvető szabályait 2001-ben vezette be a Munka törvénykönyve. Meghatározta, hogy a klasszikus (tipikus) munkáltatói jogokat hogyan kell megosztania a kölcsönvevőnek és a kölcsönbeadónak, illetve miben tér el a klasszikus foglalkoztatottságtól. Egyebek között egyszerűbb a munkaviszony megszüntetése és rövidebb a felmondási idő. Az általános szabályok szerint − az ekvivalencia elve alapján − a kölcsönzött munkavállalókat ugyanazon bér és juttatások illetik meg, mint az azonos munkakörben, \"belső\" alkalmazásban állókat. E szabálytól eltérni kizárólag a munkaviszony létrejöttét követő 183 napon belül lehet, ha a munkavállaló foglalkoztatása határozatlan idejű szerződéssel történik. A munkaidőre, pihenőidőre, szabadság kiadására és a minimálbérre vonatkozó szabályok ugyanakkor megegyeznek a klasszikus munkavállalókéval.
− Mikor és miért érdemes egy munkavállalónak kölcsönzőcéghez fordulnia?
− Azt, hogy valaki ezt a foglalkoztatási formát válassza, általában három dolog befolyásolhatja: a szakmája, a speciális élethelyzete vagy az, hol lakik, vagyis a földrajzi adottsága. Vannak, akik éveken keresztül e formában dolgoznak, például ha valakinek van szezonálisan − ilyen a mezőgazdaság − állandó munkalehetősége. Hiszen a munkáltatók általában nem tolerálják, ha egy alkalmazottjuk rendszeresen évi két-három hónapra kiesik a munkából. De megoldás lehet egy kismama számára is, aki vissza akar térni a munkaerőpiacra, de újra bele kell tanulnia a munkába, ha egy évet rászán, akkor több munkahelyet is \"kipróbálhat\" úgy, hogy ismét gyakorlatot szerez. Léteznek specialista-munkakörök is, főleg az it-fejlesztésben, ahol egy-egy projektre keresnek rövidebb időre embert.
Sok szempontból rugalmassá teszi a vállalatot
− És miért jó ez a munkáltatónak? Ha pedig ennyire rugalmas a rendszer, nem lehetne egy céget csak kölcsönzöttekkel működtetni?
− Valóban a rugalmasság, a gyorsaság, a hatékonyság, valamint a sok adminisztráció átvállalása és magas szintű teljesítése szól leginkább mellettünk. A gyártás-termelés területén egyértelműen a megrendelések alapján így sokkal rugalmasabban tudják a szükséges munkavállalói létszámot alakítani. Ezzel együtt nem lehet csak kölcsönzöttekkel működtetni egy vállalatot. Szükség van állandó állományra mind a szellemi, mind a fizikai területen, akik tudásukkal, tapasztalatukkal az állandóságot képviselik egy cég életében. Eközben a kölcsönzés sok szempontból rugalmassá tehet egy vállalatot. Nemcsak akkor, ha \"hektikusak\" a megrendelései, akkor is, ha csupán rövidebb távra tud tervezni vagy ha esetleg csak egy személyt kell hosszabb-rövidebb időre helyettesíteni.
Az Adecco budapesti, kiemelt szellemi irodájának fő tevékenységei közé tartozik a szellemi területen dolgozó kollégák pótlásának megoldása rövid távra is. Sok cég a jól teljesítő kölcsönzötteket átveszi. Ez az úgynevezett próbáld ki és alkalmazd üzleti modell, amely tekinthető akár egy meghosszabbított próbaidőnek is, hiszen egy adott időszak után a kölcsönbe vevő cég is látja, hogy meg tudja-e tartani fixen az illetőt, aki addigra tökéletesen betanult a munkakörében. Ez a munkavállalókat is motiválja: ha tudják, hogy van lehetőség egy \"végleges\" állásra, jobban teljesítenek.
− Az utóbi tíz évben hogyan alakult a kölcsönzés piaca?
− A magyar piacon 2007-ig gyors volt a növekedés a közvetítői és kölcsönzői piacon is. A válság hatalmas arculcsapásként ért mindenkit, hiszen a cégek első lépésben a kölcsönzött munkaerőtől váltak meg. Majd 2011-re nagyjából rendeződött a helyzet, azóta pedig némi hullámzás tapasztalható, hol jobb, hol rosszabb, de kiugró eltérések − sem negatív, sem pozitív irányban − nincsenek. Manapság a vállalatok költségstruktúrája nagyon szigorú, így egyre több olyan helyzet lehet, amikor igenis érdemes munkaerőt kölcsönözni.
