Angela Merkel kancellárnak harmadik ciklusában rendeznie kell olyan ügyeket, mint az áttérés az atomenergiáról a megújulókra, az államadósság csökkentése és a minden politikai erő által megígért minimálbér − mondta lapunknak Mikecz Dániel, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért elemzője. A legfontosabb feladat az elemző szerint azonban egyértelműen az euró válságának menedzselése lesz, ami mint téma az utóbbi hónapokban a kampány miatt hátrébb szorult. Magyar szemszögből viszont éppen ennek van jelentősége, hiszen várható, hogy határozottabb lesz a német álláspont az euró és ezzel együtt az Európai Unió jövőjével kapcsolatban.
Mivel a szociáldemokratáknak és a zöldeknek együtt nincs többségük és mindketten kizárják az együttműködést a Balpárttal (Die Linke), így fekete (CDU)-zöld (Die Grüne) kormány vagy újra nagykoalíció alakulhat Németországban. A német politikai struktúra Magyarország számára olyan igazodási pontot jelentett a rendszerváltás óta, mint a kiegyezés után a brit parlamentáris modell − tette hozzá Mikecz −, így hosszabb távon nem várt hatása lehet egy esetleges fekete-zöld koalíciónak (szövetségi szinten még nem volt ilyen Németországban). Ennek gátja a zöldek adópolitikája lehet, emellett az utóbbi évek közeledése ellenére is vannak még társadalompolitikai ellentétek a két párt között. A Zöldeknek azt is mérlegelniük kell, hogy a kisebbik partner szerepét szeretnék betölteni egy kormányban vagy a legkisebb frakcióban kívánnak ülni az ellenzéki padsorokban.
Nem vár nagy változást Németország Európa-politikájában Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője, bár az SPD a kampányban a megszorítás helyett gazdaságösztönző programot követelt a kontinensnek. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Berlin továbbra is ragaszkodni fog a szigorú költségvetési politikához és a szükséges reformok végrehajtásához a válság sújtotta tagállamokban − ennek teljesülése esetén kilátásba helyezhetnek korlátozott növekedésösztönzésre fordítható forrásokat. Átalakulhat azonban a válságkezelés mechanizmusa, az elemző szerint az Európai Bizottság helyett újra az Európai Tanácsra és a kormányközi együttműködésre helyeződhet a hangsúly. Az erőviszonyok alapján Hunyadi a nagykoalíciót tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, bár a szocdemek tartanak ettől, attól félve, hogy a robusztus CDU/CSU-fölény mellett csak rosszul jöhetnek ki belőle. A CDU/CSU és a Zöldek kormányalakítása a Political Capital elemzője szerint is lényegesen nehezebben menne az álláspontok különbözősége miatt.
A magyar−német kapcsolatokban nem lesz jelentős elmozdulás, a gazdasági összeköttetések fenntartása mindkét fél alapvető érdeke − mondta Hunyadi. A magyarországi átalakítások kapcsán az eddigi konzervatív-liberális német kormány is megfogalmazta kritikáit adott esetben, de Németország továbbra is az EU intézményrendszerében próbál majd meg olyan jogi környezetet teremteni, amellyel szükség esetén hatékonyabban léphetnek fel. Ennek kialakítása azonban nem megy egyik napról a másikra az elemző szerint.
Magyarország és Németország kapcsolata várhatóan nem változik, kivéve, ha az SPD kapja meg a külügyi tárcát, legalábbis a szociáldemokratáknak voltak erre utaló szlogenjei a kampányban − hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője, aki a nagykoalíciós kormányzást valószínűsíti. A CDU/CSU fölényes győzelme amúgy magyar szempontból akár kapóra is jöhet, hiszen azt mutatja, hogy a választók díjazzák a válságkezelő kormányokat. A nemzetállami hatáskörök kérdése Mráz szerint is kiemelten fontos lesz a következő években, már csak az uniós tagsággal kapcsolatban 2017-re beígért brit referendum miatt is.
