Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az érintettek tiltakozása és Algirdas Semeta vámügyekért felelős uniós biztos közbelépése kellett ahhoz, hogy az orosz vámhivatal egyelőre lemondjon tervéről, miszerint nem fogadja el a TIR vámgaranciákat. Mint a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete tájékoztatta tagjait, az orosz vámszolgálat Oroszország területén a TIR Carnet által nyújtott garanciafedezetet nem tekinti megfelelő biztosítéknak a vámáru-továbbításokhoz. A döntés 2013. szeptember 14-én lépett volna életbe, olyan, abszurdnak tekinthető kiegészítésekkel, mint például hogy a nyugati orosz határon összesen három határátkelőhely lesz nyitva a TIR-es forgalom számára (Krasznaja Gora, Brjanszk és Szentpétervár), s ezek megközelítése a belorusz oldalról kötött útvonalon, konvoj formájában történhetne. Ez ellen egyébként a belorusz fél kormányzati szintű tiltakozást nyújtott be, de választ egyelőre nem kaptak.
Mint az EurActiv beszámolt róla, az oroszok döntésüket azzal indokolták, hogy a szállítmányok jelentős része, 42 százaléka nem ért el a célállomására, emiatt 20 milliárd rubel (650 millió euró) vámbevételtől esett el az ország, így saját vámgarancia-rendszert vezetnek be. Ezt európai tisztségviselők határozottan tagadták. Sokan úgy vélik, Moszkva egyszerűen a költségvetési bevételeit akarja növelni ezzel a lépéssel, mások szerint a háttérben a vámügyi minisztérium és az oroszországi TIR-engedélyekkel foglalkozó szervezet, az oroszországi nemzetközi fuvarozók szövetsége (Asmap) közötti vita áll.
Az új rendszer bevezetése elképesztő káoszba döntötte volna az Oroszországba irányuló európai közúti szállítást és rendkívüli anyagi terhet jelentett volna a speditőröknek. A TIR-rendszerben általában utanként 70 dollár (52 euró) a díj. Bár az oroszok állították, hogy a saját rendszerük ennél olcsóbb lesz, az International Road Transport Union (IRU) számításai ennek az ellenkezőjét mutatják: a díj 300 dollártól akár 3000-ig is nőhet. Az IRU a TIR-rendszer egyik legnagyobb szereplője, amely naponta mintegy 1 milliárd euró értékben biztosít bankgaranciát a speditőröknek. Főtitkára, Umberto de Pretto teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a mindenféle konzultáció nélkül meghozott orosz döntést. Mint mondta, az oroszok összesen nyolc szállítmány ügyét vitatják, s elképesztő, hogy emiatt képesek felborítani egy ENSZ-megállapodást. Emellett a 650 millió eurós állítólagos tartozásról egyetlen bizonyító dokumentumot se mutattak fel. Úgy vélte, ha Moszkva nem mond le tervéről, számos uniós ország fog panasszal élni a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), amelynek Oroszország csak a múlt év augusztusában lett tagja.
Ez a nemzetközi nyomás és a várható nemcsak közlekedési, de ellátási káosz bírhatta rá az orosz szövetségi vámszolgálat miniszterét, Andrej Beljanyinovot, hogy ha tervét nem is volt hajlandó feladni, de olyan utasítást adott, hogy december 1-jéig az új rendszert csak a szibériai és távol-keleti vámkörzetekben alkalmazzák. Vagyis addig az európai szállítóknak bizonyosan nem kell a TIR-en felüli biztosítékokat letenni, áruikat kirakodni, ismét regisztráltatni és visszarakodni a határon. Nyitott kérdés azonban, hogy mi lesz december 1. után, amikor lejár az Asmapnak a kormánnyal kötött szerződése. Semeta azonban egyelőre annak örül, hogy legalább ideiglenesen sikerült elhárítani a veszélyt, s ez időt ad a probléma tárgyalásos rendezésére.
