Magyarországon a vállalkozások negyedének ágazatát rendkívül károsan érinti a hamisítás, ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknél nem jelent ez problémát. A hamisítás az átlagosnál nagyobb probléma a textil- és ruházati, valamint a számítástechnikai, elektronikai, optikai iparban működő cégeknek − derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) több mint 450 vezető megkérdezésével készült kutatásából. Vállalati döntéshozók körében ez volt az első termékhamisítással kapcsolatos felmérés. A kérdésekre cégvezetők, műszaki vezetők és marketingvezetők válaszoltak telefonon és mélyinterjúkon. Az eredmények alapján a gyártással foglalkozó vállalatok 28 százalékának van tudomása arról, hogy termékét hamisítják, közülük minden második már megtapasztalta hamisított termékei internetes értékesítését.
A cégek számára a hamisítás elsősorban az okozott gazdasági kár, a vállalati presztízsveszteség és márkájuk értékének csökkenése miatt káros. Bár a jelenség elítélésében szinte teljes az egyetértés és az érintett vállalatok komoly gazdasági kárról számolnak be, a relatív többség (52 százalék) mindeddig semmit sem tett a hamisítás megakadályozása érdekében. Az interneten tapasztalható jogsértésekkel szemben is csak a vállalatok 12 százaléka lép fel.
Márkavédelemmel a megkérdezett vállalatok 40 százalékánál nem foglalkozik senki. Ahol működik tudatos márkavédelem, ott ez jellemzően a cégtulajdonos vagy cégvezető feladata. Arra a kérdésre, hogy mit jelent a cégek szerint a hamis termék, elsősorban a jogosulatlan használat, másolás (márkanév, szabadalom, know-how) és a rossz minőség jelenik meg: a válaszadók 39 százaléka hangsúlyozta a márkanévvel, cégnévvel való visszaélést, a szellemi tulajdon ellopását, jogosulatlan használatát 17 százalék, míg a hamis termék gyengébb minőségét 29 százalék. A márkanévvel, cégnévvel való visszaélést hangsúlyozó válaszok az átlagosnál nagyobb arányban érkeztek olyan cégektől, amelyek számítógépet, elektronikai, optikai terméket, bútort, járművet vagy járműalkatrészt gyártanak. A minőségi probléma van a hamisítás definíciójának középpontjában az élelmiszer- és italgyártásban.
A termékhamisítással küzdő vállalatok fele nem tudta megbecsülni, hogy mekkora a számára így okozott kár. Tíz százalék alatti kárt csak 11 százalékuk becsül és 50 százalék feletti kárt is hasonló arányban feltételeznek. A legjellemzőbb érdemi válasz (az érintettek 36 százaléka) szerint a becsült kár az árbevételük 10 és 50 százaléka között mozog. A HENT által megkeresett cégek csaknem háromnegyede nem vár változást a közeljövőben a termékeit érintő hamisítás kockázataival kapcsolatban, növekedést 16 százalékuk prognosztizál, csökkenést pedig csak 9 százalék.
