Csak a családi adókedvezményt használják

A személyi jövedelemadóra vonatkozó nyilvánosságra került adatok szerint a magánszemélyek összesen több mint 200 milliárd forint értékben érvényesítettek adókedvezményeket. A kép azonban csalóka, egyetlen kedvezmény, az adóalapot csökkentő családi kedvezmény dominált.

Ezt több mint 1,1 millió magánszemély vette igénybe átlagosan nagyjából egymillió forint értékben. Havonta ez nagyjából 14 ezer forinttal csökkentette az adót egy-egy magánszemélyre vetítve. A többi kedvezmény vagy sokkal szűkebb réteget érintett, vagy az érvényesített összeg volt csak töredéke a családinak.
Beszédes, hogy az összes többi, egyébként nem adóalapot, hanem adót csökkentő kedvezmény feleannyi adózót vonzott, mint a családi, értékben pedig valamivel több mint tizedét tette csak ki. A 19,9 milliárd forint adókedvezményt 554 ezer fő vette igénybe, ebből a legnépszerűbb az önkéntes pénztári befizetések sor volt, 417 ezren érvényesítettek összesen hétmilliárd forintot − ez átlagosan a 17 ezer forintot sem érte el.
A nyugdíj-előtakarékossági számlák után járó kedvezményt igénybe vevők köre és az érvényesített összeg évek óta nagyjából állandó, 33 ezren kapnak összesen 2,7 milliárd forint visszatérítést. Egy főre vetítve jóval nagyobb tétel a súlyos fogyatékosság révén érvényesíthető kedvezmény, ezt 88 ezren vették igénybe egyenként 53 ezer forint értékben. Szintén jelentősebb tétel a lakáscélú hitelek törlesztőrészletéhez kapcsolódó jóváírás, ezt 30 ezren vették igénybe, összesen 3,1 milliárd forint értékben. Ez gyorsan kikophat az szja-rendszerből, hiszen ilyen kedvezményt már csak az évekkel ezelőtt megkötött támogatott hitelek után lehet igénybe venni, új alanyok itt már rég nincsenek.

A legnagyobb nyesés a kedvezményekben az adójóváírás megszüntetése volt, ezt 2011-ben még 3,3 millióan vették igénybe 360 milliárd forint értékben. Ez a rendszer azonban megszűnt az egykulcsos szja bevezetésével. Ennek tükrében egyáltalán nem volna meglepő, ha felmerülne az szja adókedvezményeinek kivezetése, s csak a családi kedvezmény maradna meg. A rendszer áramvonalasabb lenne, a szociális célú − súlyos fogyatékosság miatt járó − kedvezményeket pedig a szociális transzfereken keresztül lehetne kipótolni. Az öngondoskodás intézménye ismét pofont kapna a pénztári kedvezmények megszüntetésével, ugyanakkor a kormány nyugdíjintézkedései nem is az öngondoskodás irányába mutatnak.