Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várakozásokhoz képest nagyobbat esett a fogyasztói árindex augusztusban, a maginfláció azonban 2,8 százalékról 3 százalékra emelkedett. A múlt havi árakat a nyári második körös rezsicsökkentés nyomta le, ami lényegében ellensúlyozni tudta a dohánytermékek árrésének emelését és az ennek nyomán fellépő drágulást (a cigaretta drágulásának hatása az előrejelzésektől egyébként elmaradt). Gárgyán Eszter, a Citi elemzője arra számít, hogy a következő hónapokban fokozatosan tovább emelkedik a dohánytermékek ára, ám ezt a novemberi 11,1 százalékos újabb hatósági villamosenergia- és áramárcsökkenés ellensúlyozni fogja. Mindezek ellenére októberben valószínűleg felfelé mozdulnak az árak − véli Gárgyán, mivel tavaly ilyenkor volt egy jelentősebb üzemanyagár-esés, ami kiesik most a bázisból.
Napi grafikonok
A költségvetésre is hat az infláció
Az elemző arra számít, hogy az év végéig 1 százalék környékére süllyedhet az éves infláció, és majd csak a jövő év végére közelíti meg a maginflációs szintet. Ezzel kapcsolatban viszont vannak lefelé és felfelé mutató kockázatok is, előbbire példa a hústermékeket érintő áfa januárra várható csökkentése, illetve a választások előtt még egy rezsicsökkentés. Fölfelé hat viszont a háztartások fogyasztási erejének növekedése, a gyengébb forintárfolyam, valamint a költségvetési célok megtartása miatti esetleges − vállalatokat sújtó − újabb adóemelések.
Gárgyán így is lát még teret a további monetáris lazításra, mint mondja, a kedvező inflációs környezet és a megnyugodni látszó nemzetközi pénzpiaci hangulat miatt az MNB szeptemberben 10-15 bázispontos vágásra még rászánhatja magát.
A közel negyvenéves mélypontra zuhanó inflációban a meglepetést leginkább az okozta, hogy a dohánytermékek árrésének emelése még nem jelent meg teljesen a fogyasztói árindexben, így ennek hatása a következő hónapokban várható − hívja fel a figyelmet Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. szakértője. Az élelmiszerárak 1 százalékos havi csökkenését döntő mértékben az idényáras élelmiszerárak 10,1 százalékos zuhanása okozta, ami részben a tavalyinál érdemben kedvezőbb termésnek köszönhető.
Ellentétes folyamatok
Az inflációra a következő hónapokban ellentétes folyamatok lehetnek hatással: például az elektronikus útdíj bevezetése valamelyest emelheti az árakat. Az egyes banki szolgáltatások árának emelése, valamint a taxitarifák markáns emelésének hatása szintén szeptemberben jelenhet meg. Az élelmiszerárakra nézve viszont enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak zuhanása, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat.
Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat − véli Suppan. Szerinte a belső kereslet élénkülése nem lesz elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen. Rizikót jelent viszont, hogy az elmúlt időszakban a Fed több döntéshozója a mennyiségi lazítás ütemének csökkentése mellett foglalt állást, ami a nemzetközi kötvénypiacokon meredek hozamemelkedéshez, valamint pénzpiaci volatilitáshoz vezetett. Ezért Suppan arra számít, hogy a monetáris tanács kisebb lépésekben, szüneteket tartva csökkenti tovább az alapkamatot, ami azonban a 3,50 százalékos szint alá nem fog süllyedni.
Az MNB-nek maradt tere
Az alapkamat csökkentéséből leginkább a rövid távú kötvények profitálnak, ezért a következő hónapokban még érdemes tartani őket − teszik hozzá a K&H Alapkezelő szakemberei, szerintük az év végéig még két-három 10 bázispontos csökkentés következhet. A hosszú távú kötvényeknél ezzel szemben emelkednek a kockázatok, mivel a várhatóan jövő héten bejelentendő Fed-likviditásszűkítés leginkább a feltörekvő eszközöket érintheti negatívan.
