Szerkezetváltással nőtt a magyar gazdaság

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az előzetes fő számmal azonos mutatót tett közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második negyedéves GDP-adat részletes második olvasatában: eszerint éves összevetésben a nyers adatok szerint 0,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke. Az előző negyedévhez képest szintén 0,1 százalékos volt a bővülés.

A növekedés szerkezete a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően némileg megváltozott a korábbiakhoz képest. A gazdaság belső motorjai, így a háztartások és a közösségi fogyasztás, valamint a beruházások a megszokottnál nagyobb mértékben és pozitívan járultak hozzá a növekedéshez, míg a korábbi évek teljesítményét húzó nettó export 2011 első negyedéve óta először mutatott negatív hozzájárulást. Szakértők szerint egészséges az átállás a külpiaci függőségről a belső fogyasztásra, ám ennek fenntarthatósága körül maradtak kérdőjelek, hiszen a kormányzati támogatások ereje a választások után valószínűleg halványulni fog.

Termelési oldal: élen a mezőgazdaság

Nem okozott csalódást a mezőgazdaság, az ágazattól a tavalyi gyenge év után szinte kötelező volt az év/éves 17,2 százalékos növekedés. Meglepetést keltett viszont a korábbi évek húzóágazata, az ipar, amelynek hozzáadott értéke 0,8 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal csökkent. Utóbbi szegmensben a gyógyszergyártás területén volt a legnagyobb a visszaesés, elsősorban a külpiaci kereslet apadása miatt − hívja fel a figyelmet a statisztikai hivatal. Az elmúlt negyedévekhez hasonlóan továbbra is jelentősen bővült a járműgyártás termelése, itt a hajtóerő az export maradt. Az építőipar teljesítménye 6,9 százalékkal nőtt, ez egyaránt érintette az épületek és az egyéb építmények építését.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,1 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest, ezen belül nem meglepő módon a pénzügyi tevékenység teljesítménye továbbra is esik (1,1 százalékkal), hiszen mind a vállalati, mind a lakossági hitelállomány csökkent. Jó hír viszont, hogy a lakosság esetében már gyarapodtak az új hitelkihelyezések, bár ez még nem tudta ellensúlyozni az állománycsökkenést.

Felhasználási oldal meglepetéssel

Meglepetésre a háztartások fogyasztási ereje a negyedévben 0,3 százalékkal bővült. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9 százalékkal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,6 százalékkal haladta meg a korábbi szintet.

A mostani részletes olvasat megerősítette a múlt heti beruházási képet, vagyis a bruttó állóeszköz-felhalmozás hosszú idő után újra növekedést mutatott, 4,9 százalékos mértékben. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások emelkedtek. Az ágazatok többségénél növekedést mért a KSH. A nagy súlyú ágazatokat tekintve a feldolgozóipar és a kereskedelem beruházásai kisebb mértékben, az ingatlanügyleteké jelentősen csökkentek.

Marad a külpiaci függés

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron továbbra is magas, 655 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett. Mind az export, mind az import emelkedett − 3, illetve 4,7 százalékkal −, az import felívelése a belső fogyasztás erősödésének és a negyedévet jellemző hűvösebb külpiaci klímának köszönhető. A kilátások szempontjából kedvező, hogy az év hátralévő részében javulni látszik az eurózóna gazdasági teljesítménye, aminek köszönhetően a nettó export a következő negyedévekben újra nőhet.