Amíg két-három éve a magyar gazdaságot sokszor a göröggel vetették össze, ma már az eladósodottság szintje az európai átlaghoz képest nem is rossz. Lehet vitatni a magyar kormány intézkedéseit, de tény, hogy hatékonyak voltak − mondta Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója, a Joint Venture Szövetség elnöke a szervezet tegnapi konferenciáján. Ma a fő feladat a tartós gazdasági növekedés megteremtése. Ennek több feltétele van: jól teljesítő exportszektor, kedvező befektetési környezet a beruházásoknak, valamint a bizalom a jövőben a lakossági fogyasztás számára. Mindennek az alapja a kiszámíthatóság, a versenyképes adórendszer, a színvonalas jogalkotás, az üzleti kultúra, az innováció és a korszerű infrastruktúra. Miközben fundamentális oldalról \"rendben van\" a magyar gazdaság, a kiszámíthatóságon lenne a legfontosabb változtatni. Kiemelkedően fejlesztendő terület az alacsony szintű üzleti kultúra is − véli Mattheisen.
Nem erősek a magyar gazdaság növekedési alapjai. A régió országaihoz képest az alacsony képzettségűek aránya magas és ők is nagyon nehezen foglalkoztathatók, azaz az olcsó képzett munkaerő mítosza ma már nem igaz, emellett az élethosszig tartó tanulásban részt vevők száma nagyon alacsony és csökken − állapította meg Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Úgy látja, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetnek két különböző olvasata van: az egyik szerint sok rövid távú hatás akadályozza a tartós növekedést, de azok elmúltával \"helyreáll a rend\", míg a másik szerint strukturális átalakítás kell a növekedés beindulásához.
