Azzal, hogy a köztársasági elnök augusztus 19-i határidővel − kilenc évre − kinevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét (Karas Monika Zsuzsannát), újra van rendeletalkotói joggal felruházott vezetője a hatóságnak, ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy a hatóság kiírja a szabad frekvenciák hasznosítására vonatkozó pályázatot. Szalai Annamária áprilisi halála óta nem volt rendeletalkotói joggal felruházott elnöke a hatóságnak, s a helyzet áthidalására felvetődött annak lehetősége, hogy amíg nem találnak elnököt, addig az elnökhelyettest ruháznák fel ezzel a joggal. Az ezt lehetővé tevő, többek által alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabály-módosítást végül Áder János köztársasági elnök visszadobta. Ezt követően nem sokáig tartott az elnökjelölt keresése, Orbán Viktor miniszterelnök Karas Mónika Zsuzsanna kinevezését javasolta a köztársasági elnöknek, aki ezt rövid időn belül meg is erősítette. Karas kinevezése azért volt meglepetés, mert neve korábban nem merült fel a jelöltek között, hosszú ideig Koltay András, a Médiatanács tagja, Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, Auer János, a Médiatanács másik tagja, Szabó László Zsolt, a médiaszolgáltatási alap vezérigazgató-helyettese, Szabó László egykori fideszes médiakurátor, Körmendy-Ékes Judit, az ORTT egykori elnöke szerepelt a listán, amely időközben kiegészült Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő nevével.
Az NMHH elnökének kinevezése tehát több folyamatot, így például a frekvenciák értékesítési eljárását is felgyorsíthatja. Ezt \"támogatja\" a folyamatban lévő digitális átállás is, az így − végül október végére − felszabaduló 800 MHz-es sávot az uniós elvárásoknak megfelelően még az év végéig át kell adni a mobil szélessávú szolgáltatások számára. A kormány azonnal piacra dobhatja a 800 MHz-es frekvenciasávot, amint az Antenna Hungária Zrt. lekapcsolja az analóg hálózatot, addig azonban el kell dönteni, hogy erre, illetve a további frekvenciaeladásra milyen feltételekkel kerül sor. A 800 MHz-es mellett ugyanis ott van még az a 900 MHz-es tartomány, amit a három mobiltelefon-szolgáltató, a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt., illetve a negyedik, állami cég, az MPVI Mobil Zrt. szerzett meg, végül azonban a bíróság döntése szerint mégsem lett a cégeké.
A majdani licit tehát további sávokra is kiterjedhet, hisz az NMHH szándékai szerint a távközlési cégek a későbbiekben nem automatikusan jutnak frekvenciához. Utóbbi meglehetősen bonyolult helyzetet teremt majd, a cégek frekvenciajogosultsága ugyanis más-más időpontban jár le, így nehezen lehetne egyben piacra dobni a 800, 900, 1800 vagy 2100 MHz-es frekvenciákat − márpedig információink szerint léteznek ilyen elképzelések is. Ezt megelőzően tehát célszerű lenne ezeket a külön időpontban lejáró frekvencia használati engedélyeket valamilyen módon egységesíteni, miközben tisztázni kellene, hogy mi legyen a már korábban lefutott -majd érvénytelenített - 900 MHz-es frekvencián elnyert sávokkal.
Frekvencia értékesítés tehát belátható időn belül lehet, s információink szerint a kormányzat továbbra sem mondott le arról, hogy egy újabb szereplői is megjelenjen, úgy tudjuk, az viszont még nem dőlt el, hogy az MPVI mobil Zrt., (az állami cégek részvételével összeállt telefon társaság) részt venne-e a tenderen.
Bigstockphoto
