Az ingatlanbefektetési szegmens túljutott a mélyponton, sőt a 2013. első félévi 150 millió eurós tranzakciós volumen a háromszorosa a tavalyinak. Ez pozitív üzenet is lehet, de érdemes közelebbről megvizsgálni − hívja fel a figyelmet az elemző, hiszen mindkét tranzakció különleges és a hazai piacon túlmutat. Egy magas minőségű belvárosi irodaingatlan átcsoportosítás részeként került másik alapba azonos vagyonkezelővel, illetve a félév egyik legnagyobb európai befektetési tranzakciója, a Prologis és a Norges Bank Investment Management (NBIM) közötti megállapodás zárult le. Az 1,2 milliárd euró értékű tranzakció során az NBIM 50 százalékos részesedést szerzett a Prologis 195 ingatlanjára 11 országban. Az aktivitás növekszik, néhány befektető érdeklődik Magyarország iránt, kiváló minőségű és árazású közép-európai ingatlanokat keresve. Emellett egyre aktívabbak a pár millió eurós nagyságrendben gondolkodó magánszemélyek, akik erős bérlői mixszel rendelkező kiskereskedelmi ingatlan iránt érdeklődnek. Míg az eladói oldalon kevés a változás, az árelképzelések még mindig nincsenek összhangban, ami továbbra is visszafogja a piaci javulást − mondja Lindwurm György, a DTZ vezető befektetési tanácsadója. A következő két évben erősödhet a befektetési aktivitás, de az erős stabilizációhoz kiszámítható gazdasági háttér szükséges mind európai, mind hazai szinten − véli a DTZ. Az irodapiaci fejlesztési aktivitás továbbra is alacsony, az év egyetlen bérbeadásra szánt irodaházát, az Atenor Váci Greens irodaház első épületét (15,5 ezer négyzetméter) átadták a második negyedévben, emellett egy kisebb saját tulajdonú irodaház készült el. Jövőre 60 ezer négyzetméter bővüléssel számolnak, ami jelentősen elmarad a válság előtti erős fejlesztési aktivitástól. A fellendülést nem támogatja a magas üresedési ráta, ami a félév során egy százalékponttal ismét elérte a 20 százalékot, 3,16 millió négyzetméterből 630 ezer négyzetméter vár jelenleg bérlőre.
Ennyi üres terület mellett sincs sok választási lehetősége egy ötezer négyzetméter feletti bérlőnek, a több mint 300 épületből csupán 30 irodaházban van ekkora üres terület, a legtöbb a Váci úton található, illetve Bel-Budán és a külső körúton van több opció.
Jelentősen, egy év alatt 35-ről 44,5 százalékra nőtt a nettó bérbeadás aránya, ezzel egy időben csökkent a szerződéshosszabbítások részesedése. Míg ezek eddig a teljes volumen felét tették ki, 2013 első félévében csupán a kereslet 35 százalékáért feleltek. Továbbra is nagy a kereslet a kisebb irodaterületek iránt, az ügyletek számának 80 százalékában 500 négyzetméter alatti területre szerződtek.
A félév egyetlen kereskedelmi fejlesztése a budapesti Árkád második épülete, amely az első fázis felújításával Budapest egyik legnagyobb modern bevásárlóközpontjává válik. Emellett továbbra is pang a piac, és nem várható javulás a következő két évben sem − hangsúlyozza az elemzés. Előreláthatóan a következő kiskereskedelmi beruházások az új metróvonal állomásainál épülnek majd meg, itt tapasztalható minimális aktivitás a fejlesztők részéről. A CET-Bálna tulajdonosa 2013 őszére jelentette be a 12 ezer négyzetméteres projekt megnyitását. Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi terület nagyságában Győr vezet 770 négyzetméterrel, ezt követi a főváros 600 négyzetméterrel és Debrecen 538-cal. Az elkövetkező években csupán Budapesten várható elmozdulás, mivel a válság óta ez az egyetlen célpont a fejlesztők körében. Fülöp Anna, a DTZ kiskereskedelmi üzletágának vezetője úgy látja, keresleti szempontból nagyon változó képet mutat a piac, a Váci utca és a top fővárosi bevásárlóközpontok jó bérlői összetétellel és bérbeadottsággal rendelkeznek. Javulásra utal, hogy egy-egy nagyobb bérlő kiköltözése után a terület feltölthető, és a legfelkapottabb ingatlanok iránt tapasztalható a legnagyobb kereslet az új piacra lépők körében is (GAP, Etinecelle, Desigual). Számos nemzetközi márka terjeszkedne Magyarországon, de stabil gazdasági és kiskereskedelmi forgalom hiányában kivárnak, illetve máshol terjeszkednek − teszi hozzá.
