Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Két fontos következtetést vont le a második negyedéves számokból Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere: egyfelől látszik, hogy a magyar gazdaságban legjobb esetben sincs több egy százalék körüli növekedésnél − éves átlagos szinten −, másfelől a második negyedéves teljesítmény most stagnálás közeli állapotot vetít előre. Ebben a periódusban ismét divergálni kezdtünk a régiós társaktól: nekik most sikerült elrugaszkodniuk, míg Magyarország az első negyedéves nekilendülés után süppedt vissza a stagnálás állapotába. Ennek ellenére Bebesy szerint összejöhet még idén az egyszázalékos bővülés, főleg mivel az elmúlt évet nagy esésben zárta a gazdaság, ezért az idei utolsó negyedévben lesz egy erőteljesen felfelé mutató bázishatás.
Azért is optimista Bebesy, mert szerinte az év második felében beindul a konjunktúra az eurózónában, ami hosszú évek óta a legfontosabb támasza a magyar gazdaságnak. Ilyen alacsony növekedési potenciállal azonban nem lesz képes felzárkózni az ország az uniós átlaghoz. Amíg a hitelezési és beruházási válság nem oldódik meg, addig fordulat sem várható; Bebesy szerint ehhez első körben az intézményi környezetben, főleg a bankszektorban lenne szükség a konszolidációra. Mivel a kormány továbbra is harcol a külföldi tőkével, a szakértő valószínűtlennek látja, hogy a tartós felzárkózás szerkezeti feltételei belátható időn belül kialakuljanak.
Úgy illusztrálható most a magyar gazdaság állapota, hogy szigetszerűen vannak benne jól működő szegmensek (autóipar, építőipar, mezőgazdaság), ám ezek önmagukban nem tudnak kellő erővel húzni, a gazdaság egésze nem muzsikál jól − értékelt Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. elemzője, aki szerint több területen változásnak kellene beállnia ahhoz, hogy teljesüljön a kormány idei 0,7 százalékos növekedési célja. Az elemző egyébként pesszimista, erre az évre 0,2 százalékos növekedést vár, szerinte túlzottak a kiviteli várakozások, hiszen a legfrissebb adatok szerint az új exportmegrendelés-állomány is csökkent.
Ami a felhasználási oldalt illeti, bár javulhatott a lakossági fogyasztási ereje, ez önmagában még nagyon marginális. Nagyobb baj, hogy a beruházások biztosan estek a negyedévben, mert ha csak stagnáltak volna, már látványosan jobban kellett volna alakulnia a GDP-nek. Árokszállási szerint a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt nem is lesznek beruházások, ugyanis a vállalatok egyszerűen nem látják a szabályokat. Hiába az MNB hitelprogramja, ami gyakorlatilag nullaszázalékos kamat mellett ad kölcsönt, az innen lehívott források döntő hányadát a cégek régi adósságaik kiváltására használják.
Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője is azt mondja, hogy a második negyedéves adat a gyenge növekedési potenciált illusztrálja. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság pozitívan járulhatott hozzá a számokhoz, ezzel a tétellel a változékony hatása miatt nehéz előre kalkulálni. A lakossági fogyasztás továbbra is nyomott, míg a beruházási volumen Kondrát szerint is tovább zsugorodhatott. Az elemző úgy látja, hogy az idén és jövőre is rendkívül visszafogott marad a növekedés: 0,5 és 1,2 százalékos éves GDP-bővülést prognosztizál.
A növekedést a mezőgazdaság és az építőipar húzta, míg az ipari termelés alig nőtt, a szolgáltatások pedig vegyesen teljesítettek. A kiskereskedelmi forgalom és a szálláshely-szolgáltatás növekedést mutatott, utóbbi impozáns mértékben − emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A felhasználási oldalról kevesebb információ áll rendelkezésre. A fogyasztás feltehetően enyhén növekedett, amit a kiskereskedelmi és szálláshely-szolgáltatási adatok tükröznek. Az áruk nettó exportja nem mutatott meggyőző növekedést, ám a szolgáltatások nettó exportja a külföldiek vendégéjszakáinak kimagaslóan dinamikus növekedése miatt hozzájárulhatott a növekedéshez. A készletek változása szintén erősíthette a bővülést. A beruházások zsugorodása folytatódhatott, annak ellenére, hogy az építőipar statisztikái mintegy 10 százalékos növekedést mutattak a negyedév során. A beruházásokat az EU-s pénzek gyorsuló lehívása is serkentheti − véli Suppan.
