Érthetetlenül magas lett a júliusi államháztartási hiány

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A korábbi években megszokott júliusi szufficittel szemben jelentős, 129,5 milliárd forintos hiányt produkált az államháztartás (áht) a hetedik hónapban. Így az első héthavi hiány 879,8 milliárd forintra hízott, ami a decemberi hiánycél 97 százaléka. Az augusztustól hatályos adóemelési csomaggal, az év végi adóbefizetésekkel, valamint a tartalékok zárolásával valószínűleg tartható az éves hiánycél.

Ugyanakkor a júliusi hiányadat meglepő és érthetetlen − amelynek megoldása az NGM tegnap kiadott gyorstájékoztatójából sem derül ki. A gond pont akkora, amekkorának látszik, ugyanis mind a bevételi, mind a kiadási oldalon komoly gondok vannak. Az áht-n belül a központi költségvetés 179,1 milliárdos, az elkülönített állami pénzalapok 5,6 milliárd forintos, a tb pénzügyi alapjai pedig 44 milliárd forintos szufficittel zártak. Tavaly a héthavi hiány 437,5 milliárd forint volt, idén 851,2 milliárd.

Az NGM tájékoztatója szerint ugyan a költségvetési bevételek 275 milliárd forinttal magasabbak voltak az első hét hónapban a tavalyihoz képest, ugyanakkor a kiadások 826 milliárd forinttal lettek magasabbak. A kiadások növekedését részben magyarázza, hogy az önkormányzatoktól átvett iskolák, orvosi rendelők, kórházak kiadásai immár a központi büdzsét terhelik közvetlenül − ugyanakkor ezzel párhuzamosan csökkentek az önkormányzatoknak fizetett transzferek. A plusz orvosi és tanári fizetéseken túl a kiadások meghaladták az előző évit az egyedi és normatív támogatásoknál, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatásánál, magasabbak lettek a lakásépítési támogatások, a kezességérvényesítések, az egyéb kiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is. A kamatkiadás viszont csökkent tavalyhoz mérten, a nettó kamatkiadás 644,8 milliárd forint volt, ami 33,3 milliárdos megtakarítást jelent.

Eközben jól teljesítenek viszont a tb-alapok, a 180 milliárdos többlet példa nélküli. A nyugdíjalap többlete 121,6 milliárd, míg az egészségbiztosításé 58,4 milliárd forint. Az alapoknál fordított a trend a költségvetéshez képest: a bevételek 228 milliárddal magasabbak a tavalyiaknál, miközben a kiadások csak 67 milliárddal nőttek − és ebbe már belefért az orvosok béremelése is. Az elkülönített állami pénzalapok július végi 62,1 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett: az alapok bevételei 17,6 milliárd forinttal csökkentek, kiadásai pedig 6,3 milliárd nőttek 2012-höz képest.