Az alacsony bázis segítheti az ipart a második félévben

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Idén júniusban év/év alapon kiigazítatlanul számolva 0,6 százalékkal csökkent a magyar ipar termelése az áprilisi lendület és a nem túl jól sikerült május után, míg a munkanapokkal kiigazított mutató 1,7 százalékos pluszt jelez − derül ki a KSH előzetes adataiból. Májushoz képest az egyhavi teljesítmény 1,2 százalékkal erősödött. Sokatmondó azonban, hogy 2013 első félévében csupán a negyedik hónapban volt pluszban a kiigazítatlan év/év mutató, január−júniusban pedig az ágazat teljesítménye összességében 1,6 százalékkal elmaradt a 2012-estől.

A termelés visszaeséséhez elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek keresletének csökkenése járult hozzá, ezt azonban nem volt képes − a kormányzat által előszeretettel emlegetett − járműgyártás bővülése ellensúlyozni. (Idén májusban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül négyben regisztrált a KSH termelésbővülést, a többinél 2,0 és 20,2 százalék közötti csökkenést. A járműgyártás 10,1 százalékkal bővült, kizárólag az exportnak köszönhetően, az élelmiszergyártás 2,0 százalékkal mérséklődött az értékesítés kétharmadát adó itthoni eladások visszaesése miatt, a feldolgozóipari rangsorban a harmadik helyre csúszott számítógépgyártás kibocsátása 13,3 százalékkal csökkent (Napi Gazdaság, 2013. július 15.).

A belföldi értékesítés továbbra is csökken és minden nagyobb ágazatban visszaesés figyelhető meg, amit a járműgyártás exportja csak valamelyest kompenzál − mondta Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az MTI-Ecónak. Ezzel együtt az elmúlt félévben az ipar ledolgozta azt a visszaesést, amit a múlt év utolsó negyedévében elszenvedett. A termelés jelenleg a 2012. negyedik negyedév előtti szinten van.

A KSH friss adataiból nem látszanak a fordulat jelei − kommentált lapunknak Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Várakozása szerint az idei második félév azonban viszonylag szép számokat hoz majd, jórészt a tavalyi nagyon alacsony bázisnak köszönhetően, így 2013 egészében az ipari termelés egyszázalékos emelkedését prognosztizálja. Az elektronikai ipar ugyanis komoly gyárbezárásokat szenvedett el 2011 második és 2012 első felében, amit a járműgyártás nem képes kompenzálni. A szakértő azt is veszélyesnek tartja, hogy a GDP negyedét adó ipar teljesítményének alakulása alapvetően a járműszektortól függ. Ezzel együtt amennyiben nem lesz nagy a kínai gazdaság lassulása és vele a német export megtorpanása, elérhetőnek tartja az ipar 3 százalékos növekedését jövőre, majd a 3,5 százalékot 2015-ben. A GKI szakértője azonban összességében egyáltalán nem optimista. Amíg a mostanihoz hasonlóan nagy a bizonytalanság és a bizalmatlanság a gazdaság egészében, és ilyen kedvezőtlen az üzleti környezet, addig nem várható újabb komoly ipari befektetések érkezése − mondta Némethné, aki nem lát gyors változást hozó megoldást, bár kormányzati és ellenzéki oldalon is rendre sok megfogalmazódott az utóbbi időben.

A járműgyártás felfutása megfelel a várakozásainak, mivel a Magyar Suzuki Zrt. június elején visszatért a két műszakos termeléshez. A következő hónapokban is a járműgyártás adhat további lendületet a termelésnek, mivel az Audi Hungaria Motor Kft. autógyára júniusban állt termelésbe, ami fokozatosan futhat fel − állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. szenior elemzője, aki szerint biztató, hogy az európai és a német konjunktúramutatók is a kilábalás irányába mutatnak, így idén az év egészében 3 százalékos ipari bővülésre számít. Balatoni András, az ING Bank Zrt. elemzője is az ipari termelés szolid, de folyamatos növekedését várja az év további részében. Ennél visszafogottabban fogalmaz Huszár Róbert, a K&H Bank Zrt. vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletág vezetője, aki szerint egyelőre nem dübörög a magyarországi ipar. Az MNB növekedési hitelprogramjának hatása sem látható még az ipari termelésre, a program keretében megvalósuló beruházások gazdasági hatásai elsőként a beruházások növekedésében jelentkezhetnek, ezt követően − legalább fél év múlva − nőhet az ipari termelés − véli Huszár.