Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bankok értékelése szerint jól állnak az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) folyamatában. Általánosnak mondható az MKB szakértőinek azon vélekedése, mely szerint mindkét pillérre a benyújtott igények meghaladják a rendelkezésre álló keretet, ugyanakkor − figyelmeztetnek a banknál − a tényleges igénybevétel még nem ismert, hiszen a feltételek ellenőrzése és a döntések meghozatala még folyamatban van.
Az érdeklődésre nem lehet panasz, ezért az, hogy ki hol tart éppen a hiteldöntéseknél a program kétharmadánál, nagyban függ a belső üzletpolitikától. Az UniCredit Banknál − ahol az első naptól kezdve teljesen előkészített folyamatokkal várták az ügyfeleket − mára több száz hitelkérelmet vizsgáltak be, naponta tucatnyi új hitelt és hitelkiváltást hagynak jóvá s szerződnek le. A Budapest Banknál eddig közel 100 ügyletben történt meg a folyósítás a két pillérben, míg összességében több mint 15 milliárd forint elosztásáról született jóváhagyás − ebből megközelítőleg 8 milliárd forintot az első pillér keretében ítéltek oda. A kvóta jelentős részét már lefedték a K&H-nál is.
Továbbra is komoly kérdés, hogy mennyiben tudja majd tényleges új beruházások beindításával támogatni az nhp a magyar gazdaságot és mennyiben várható az, hogy inkább csak a másodlagos hatás érvényesül: a korábbi hitelek olcsóbbra cserélésével stabilabb lábon állhatnak majd a társaságok. Az MKB véleménye szerint a hitelkiváltás 60-70 százalék körül várható, ám a bank szerint jelentős a beruházásihitel-igény is. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor megjegyzik, hogy itt kevés a ténylegesen bővítő fejlesztés, így a beruházási hiteleket is elsősorban a korábbi években elmaradt állagmegőrző, termelési kapacitást fenntartó beruházásokra fordítják. Az ügyfelek nagyobb részben hiteleik kiváltását, kisebb részben új hitel nyújtását kezdeményezték az Ersténél is. A K&H adatai szerint az első pillérben − ahol lehetőség van új hitel igénylésére is a csak (deviza)hitelkiváltásra szolgáló második pillér mellett − a beérkezett igények körülbelül 40 százalékát teszik ki a beruházásihitel-kiváltás iránti igények, ugyanakkor 60 százalék körüli a forgóeszköz és gépbeszerzés finanszírozása iránti igény − a tényleges beruházásihitel-igények eszerint itt is hiányoznak.
A hitelcélok tekintetében egyébként nem lát az Erste jelentős koncentrációt sem a hiteltípus, sem a földrajzi megoszlás terén. A már megvalósult ügyletek alapján a középvállalatok körében 55 százalékos a kiváltás és 45 százalék az új hitelek aránya az UniCreditnél, míg a kisvállalatoknál eddig fordított arányt tapasztalt a bank, vagyis esetükben egyelőre az új hitelek vannak többségben. A döntően az alsóbb szegmens, azaz a kkv-k irányába nyitó Budapest Banknál az UniCreditéhez hasonló trendekről tájékoztatták a Napi Gazdaságot, amikor elmondták, hogy a beérkezett kérelmek alapján a vártnál több az új hitelek iránti igény, azaz a kedvező forrás lehetősége sok vállalat fantáziáját megmozgatta, és most az eddig halogatott vagy csak részben végrehajtott fejlesztések megvalósításába fognak. A banknál az eddig jóváhagyott hitelek közel háromnegyede új hitelállományként jelenik meg. A bank az MNB-programból kapott keretből főként a fejlesztéseket szeretné ösztönözni, ennek eredményeként várhatóan a program végén is az új hitelek lesznek túlsúlyban az első pillérben. A pénzintézetnek ugyanakkor \"lejjebbről\" is vannak adatai. Elmondták: míg a kkv-knál valamelyest gyakoribb az új beruházásokhoz kért forrás, a mikrovállalkozásoknál egyenlő arányban oszlik meg a beruházási (beleértve például az eddig bérelt telephelyek megvásárlását szolgáló hitel) és a forgóeszközhitel igénye. A bank − saját tapasztalata és anyavállalata, a GE Capital által készített kutatás alapján − arra számít, hogy kkv-knál az új hitelek esetében az eszközpark megújítása lesz az elsődleges hitelcél.
