A luxusáfával legutóbb Matolcsy György volt gazdasági miniszter állt elő 2011-ben, akkor meg is küldte javaslatát a kormány az uniónak. Akkor a bizottság finoman visszapattintotta a magyar kormányt azzal, hogy esetleg szóba jöhet a magasabb kulcs megfontolása. Az unió ugyanis épp az áfaszabályozás reformján dolgozik, s ennek akár ez is a része lehetne. Eddig azonban nem állt elő Brüsszel efféle javaslattal − az áfareform pedig inkább a csalások visszaszorítását, s az adminisztráció korszerűsítését jelenti. E vonal mentén hozhatta fel a miniszterelnök újfent a luxusadót, amit egyébként már jövőre be is vezetne.
Egy új adókulcsnak viszont gátja a hatályos uniós áfairányelv, mert az egy normál kulcs mellett legfeljebb két eltérő (jellemzően kedvezményes) kulcsot engedélyez. Ez ma Magyarországon a 27 százalékos normál és a 18 és öt zázalékos kedvezményest jelenti.
Természetesen nem lehetetlen az unió nélkül luxusáfázni. Az egyik módszer lehetne erre a luxustermékadó bevezetése, amely például öt százalékkal terhelné a kiválasztott árucikkeket. Így kijönne, hogy egy Lexus vagy egy brillköves gyűrű után 27 százalék áfa s öt százalék luxusadó lenne a fizetnivaló, összességében tehát 32 százalék.
Más megoldás is szóba jöhet, mégpedig az áfarendszeren belül. Azt tudjuk, hogy a normál kulcs bármekkora lehet. Lehetne ez akár a luxustermékek 30-35 százalékos kulcsa. Az összes többi, most 27 százalékos adójú termék maradna ilyen, ám formálisan ez már kedvezményes lenne. A másik kedvezményes kulcs pedig maradna a 18 százalék.
Ennek egy szépséghibája van, hogy az ötszázalékos kulcs így megszűnne, vagyis például a gyerekpelenka vagy a könyvek után is 18 százalék áfát kellene fizetni. Ezt a békát le kellene nyelni, ám esetleg szóba jöhet egyfajta kompenzálásképpen a 18 százalékos kulcs lejjebb szállítása is. Ezzel drágulnának ugyan a mostani ötszázalékos termékek, ám az élelmiszerek adója kisebb lenne.
