Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány szerdai ülésén áttekintette a devizahitelek körül kialakult helyzetet és azt a döntést hozta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztésének megvitatása után kezdjenek megbeszéléseket a Bankszövetséggel − mondta a kormányülést követően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárgyalások elvben hétfő óta zajlanak, a miniszter jelzése szerint ma ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a Bankszövetség képviselőivel. Ezen az újabb tárgyalási fordulón ugyanakkor már a kormányzat által meghatározott két prioritást is képviseli a miniszter. A kabinet határozott szándéka, hogy Magyarországon a jelzálogalapú devizahitelek kivezetésre kerüljenek. Ennek formáját és időrendjét kell a bankok képviselőivel folytatott tárgyalásokon meghatározni − mondta a miniszter. Ez persze még kerülhet nagyon sokba a bankoknak, de legalább a tárgyalásos út mellett tette le a garast a kormányzat.
A piacnak mindenképpen bizonyosság kell, mivel a nyilatkozatok egyelőre sok bizonytalanságot tartalmaznak. A miniszter délelőtti, az MTI-nek adott nyilatkozatában még hangsúlyozottan a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelek kivezetéséről beszélt, a kormany.hu-nak adott videonyilatkozat ugyanakkor úgy értelmezhető, hogy minden devizaalapú hitel érintett lehet a kérdésben. Az mindenesetre a szűkebb verzió mellett szól, hogy Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője délelőtti sajtótájékoztatója után − amelyen egyértelműsítette, hogy akárhogy is határoz a kormány, a döntésben és annak végrehajtásában élvezi a Fidesz teljes támogatását − a folyosói beszélgetésen maga is a devizaalapú lakáshitelesekről beszélt.
Szakértők emlékeztetnek: a végtörlesztés idején is nagy volt a fogalmi zavar − ennek következtében például egy újabb − lapunk által sürgetett − módosításig azok az ügyfelek kimaradtak a lehetőségből, akik nem devizaalapú, hanem ténylegesen deviza-lakáshitelt vettek fel (a folyósítás is devizában volt).
Ugyancsak találgatásra adhat okot a kormány másik feltétele, amelyet Varga Mihály úgy fogalmazott meg, hogy \"olyan megegyezés szülessen, amelynek keretében a forintalapú lakáshitelek törlesztőrészletei és egyáltalán a forinthiteladósok nem járhatnak rosszabbul, mint a devizahitelt választók\". Bár egyes vélemények szerint ez a megfogalmazás azt jelenthetné, hogy a kormány eltökélt abban, hogy a forinthiteleseket is bevonja az adósmentő programokba, sokkal közelebb állunk a valósághoz akkor, amikor azt gondoljuk, hogy a kormányzat nem akarja köz- (és banki) pénzből többletelőnyhöz juttatni a devizahiteleseket. Vagyis az, aki devizahitelt vett fel, összességében nem viselhet kisebb terhet hitelének visszafizetésekor, mint az a polgár, aki ugyanazt a kölcsönt forintban vette fel. Ez pedig lényegében kihúzza a talajt azok lába alól, akik \"hibás termék\" felkiáltással úgy gondolták, hogy visszamenőlegesen alacsony (jegybanki) kamat mellett nyílik majd lehetőségük devizahitelük kifizetésére. (Sokak szerint a sokadik lakásra felvett hitelek kérdéskörét is elkülönítetten kellene kezelni.)
Lapunk számításai szerint egy 2008 májusában egyik nagybankunknál 20 évre felvett ötmillió forintos és hasonló értékű deviza-lakáshitel esetében tavaly ősszel (szeptemberben) fordult elő először az, hogy a forintban fizetett törlesztőrészlet alacsonyabb volt, mint a devizaalapú hitel törlesztése. Az addig eltelt közel 4,5 évben a forinthiteles ügyfélnek összességében 25 százalékkal többet, 3,7 millió forintot kellett betörlesztenie a bankba, mint a devizahitelesnek, aki addig csak 2,9 milliót törlesztett. Mindez havi szintre lebontva átlagosan 16 400 forint különbözetet takar. (Amennyit a törlesztésben bukott a forinthiteles, azt a tőketartozásban visszakapta: amikor összeért a két törlesztőrészlet, neki már \"csak\" 4,7 milliós tartozása volt, míg a devizahitelesnek 6,3 − ám 10 forintos forinterősödés 300 ezer forinttal apasztja ezt a tőketartozást.) A frankban eladosódó ügyfelet persze az vágta mellbe, hogy az induló 34-35 ezer forintos törlesztőrészlete 2012 januárjában − az extrém, 260 forintot közelítő átváltáskor − 71 ezer forint felett állt. Az már más kérdés, hogy a forintadós közel ugyanennyit volt kénytelen fizetni a folyósítástól, sőt az indulás hat hónapos kamatkedvezményt nyújtó időszakának lejárta után a havi törlesztés a 80 ezer forintot közelítette − épp akkor ugrottak a kamatok a válság miatt. A forintadós az elmúlt fél évben ugyanakkor már nyerőben volt, ami a jegybanki kamatcsökkentő ciklusnak köszönhető, miközben a svájci frank árfolyama egyelőre nem igazán mozdul lefelé − igaz, az adós beléphetett az árfolyamgátba. Ez − mármint az árfolyamgát-konstrukció jövője − egyébként szintén érdekes dimenziót kap a tegnapi kormányzati bejelentés kapcsán − vélhetően téma is lesz a kormány és a bankok egyeztetésén.
