Magyarországon jelenleg hét-nyolc számottevő forgalmat bonyolító reptér van, és szinte mindegyik veszteségesen működik, aminek számtalan oka van. A szakemberek szerint a repülés centralizálása (Budapest-központúsága) óriási problémát jelent és a légügyi stratégiában sem szerepelnek olyan hangsúllyal a vidéki repterek, mint azt szeretnék az ottani üzemeltetők, s olyan kormányzati intézkedéseket is elvárnának, amelyek megkönnyítik a vidéki repterek életét.
Európa többi részéhez képest Magyarországon különösen torz állapotok uralkodnak, hiszen amíg ott a vidéki repterek a forgalom 35−55 százalékát adják, addig itthon mindössze egy százalékot, pedig ma már egy repülőtér közelsége nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az adott beruházó a régiót válassza (jó példa erre az Audi győri beruházása). A vidéki reptereknek tehát jelentős szerepük lenne a régió kiszolgálásában, miközben azokon csak akkor jelenik meg számottevő forgalom, ha élénkül a gazdaság.
Napi grafikonok
Az is nehezíti működést, hogy nincs határozott állami döntés arról, szükség van-e egyes vidéki repterekre vagy nincs − mondta lapunknak Dragovácz Márk, a pécs-pogányi reptér ügyvezetője, aki szerint az állam egyszerűsíthetné a repterek adminisztrációját. Ugyancsak gond, hogy egy nemzetközi járatnál három nappal előre ki kell kérni a határrendészetet, a rendőrséget és a vámosokat, akik − Európában szinte egyedülálló módon − piaci alapon számláznak, amivel pedig lényeges versenyhátrányba kerülnek a magyar repterek a külföldi társaikkal szemben.
| A lista élén minden értelemben vezető pozícióban a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér áll. |
| Ezt követi az a hat-hét regionális repülőtér, amely burkolt kifutópályával rendelkezik, valamilyen szolgáltatást nyújt és nemzetközi forgalmat bonyolít (Debrecen, Sármellék, Győr, Pécs, Szeged, Békéscsaba, Nyíregyháza). |
| A következő kategóriába tartoznak azok a 2−4 személyes gépek fogadására szolgáló füves, illetve burkolt sportrepülőterek, amelyek mérvadó forgalmat bonyolítanak (Tököl, Kiskunlacháza), a szintén 2−4 személyes gépeket fogadó fertőszentmiklósi, jakabszállási reptér pedig főleg a külföldi (olasz, osztrák, német), tehetősebb rétegek kiszolgálására rendezkedett be, az utóbbi például konferenciát, szállodát is kapcsolt a reptéri szolgáltatásokhoz. |
