A Telenor Magyarország Zrt.-nél 2000 óta négyszeresére nőtt az olyan hatósági megkérésesések száma, amelyek során az illetékes szervek − rendőrség, bíróság, ügyészség, NAV − adatokat igényelnek a szolgáltatótól − mondta Erdélyi Márk, a Telenor Magyarország jogi igazgatója. Az ezredfordulón még tízezer volt az éves adatigénylés, ami mostanra 40 ezerre emelkedett. Ennek több oka is van, egyrészt mert elterjedtebb a mobiltelefon, másrészt a szervek is gyakrabban használják a bűncselekmények felderítése során.
A megkeresések fele a telefonlopások felderítéséhez elengedhetetlen IMEI-számra, a készülék egyedi azonosítójára vonatkozik. Ezt követik azok az esetek, amelyekben a hívószámok és helyszínek forgalmi adatait, valamint az előfizetői adatokat kérik be. A Telenorhoz átlagosan naponta 160 adatigénylési megkeresés érkezik. A cégnek az adatokat ingyen kell a hatóság rendelkezésére bocsátania, ez 70 millió forintos költséget jelent a távközlési társaságnak, ami beépül a tarifákba. Külföldön egyébként nem mindenütt ingyenes az adatok átadása.
A Telenor három célból tárol adatokat: a szerződéskötés során az ügyfél nevét, címét, elérhetőségét, a hitelképesség szempontjából pedig például az előfizető személyigazolványának számát is elkérhetik. A hitelképesség azért is felmerül, mert az ügyfelek általában utólag fizetnek a szolgáltatónak, amely közben megelőlegezi a szolgáltatást.
A telefontársaságok a forgalmi adatokat egy évig őrzik − mondta lapunk érdeklődésére az igazgató. Az sms, az mms vagy a beszélgetések tartalmát nem tárolják − emelte ki Erdélyi, aki hozzátette: lehallgatást csak a nemzetbiztonsági szolgálatok végezhetnek, ezekről a távközlési cégeknek nincs információjuk, ők a törvény alapján csak azt biztosítják, hogy ezek a szervek technikailag hozzáférjenek ezekhez az információkhoz.
