Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság által megkérdezett piaci elemzők szerint folytatás és változás is elképzelhető az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) augusztus végi kifutásával. Az nhp meghosszabbítására számít Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. A legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy meghosszabbítják a program futamidejét. A választásokig ugyanis egy hat hónapos hitelezés még beilleszthető, ráadásul ebben többen is részt vehetnek majd. Várhatóan továbbra is a kkv-szektor lesz a legfontosabb hitelezési célcsoport, viszont az még nem világos, hogy a folytatásban mekkora hitelkeretet tud kialakítani a jegybank. Ehhez azt kell látni, hogy a most kifutó első és második pillérből lehívható forrásokat mire használták fel a vállalatok. Valószínűnek tartja, hogy elsősorban refinanszírozásra használhatták az olcsó jegybanki pénzt, hiszen a beruházási aktivitáson egyelőre nem érződik, hogy komoly forráskihelyezés történt volna − az érezhető reálgazdasági hatáshoz sokkal jobb konjunkturális kilátások kellenek.
Azt sem tartja elképzelhetetlennek Németh, hogy a lakossági devizahitelek kiváltására is hasonló konstrukciót indítson az MNB, hiszen régóta terveznek egy ilyen projektet. A probléma ezzel, hogy a jelenlegi árfolyamon egyáltalán nem valószínű, hogy sokan átszállnának forinthitelbe, illetve kérdés, hogy milyen kamatot tudna kialakítani az MNB. Egy 300 bázispontos konstrukció lehet, hogy sok devizahiteleshez elérne. Ennek viszont komolyak a költségei, hiszen a jegybanki devizatartalék terhére lehetne kialakítani egy ilyen programot − véli a szakember.
Ráadásul a jelenleg futó nhp-nál sem működik jól a harmadik pillér, a bankok ugyanis nem szívesen váltják ki a külső finanszírozásukat jegybankira. Németh szerint nem egyértelmű a távol maradás oka, hiszen a devizatendereken felajánlott ár nem tekinthető rossznak. A bankok most óvatos finanszírozási politikát folytatnak, a hosszú futamidejű hiteleknél pedig prioritást élvez a minél több lábon álló forrásszerzés. Mivel a harmadik pillérben való részvétel feltétele, hogy a külső finanszírozást arányosan kötelezően kiváltja a bank, emiatt nem szívesen hagyatkoznak túl nagy mértékben a jegybanki devizaforrásra, főleg olyan hosszú futamidőre, mint amilyenek a deviza-jelzáloghitelek. Több évtizedes távlatban ugyanis a jegybanki politika is változhat, és például egy külső sokknál olyan mértékben apadhat a jegybanki devizatartalék, amiért tarthatatlanná válik a devizatendereken a kedvező árszint. A bankok hosszú távon a biztonság miatt elsősorban inkább anyabankjaikon keresztül tartják fenn a külső finanszírozást, és azt legfeljebb bizonyos mértékig vegyítik a jegybanki forrásokkal − véli Németh.
Elképzelhetőnek tartja viszont a forinthitelek kiváltására szolgáló első két pillér bővítését Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője, aki szerint nem véletlenül növelték már meg egyszer a keretet. Az elemző is úgy látja, hogy egy új hitelkonstrukció időintervallumának kiszélesítésével nagyobb vállalati kör kerülhetne be. Nemzetközi példák alapján nem csak vállalatok számára lehet ilyen jegybanki hitelprogramot létrehozni, az nhp mintájául szolgáló brit jegybanki Funding for lendig része például jelzálog-hitelezés is. Igaz, ott másfajta problémával kellett szembenéznie a Bank of Englandnek, hiszen a brit jelzáloghitel-piacon árbuborék alakult ki, ami aztán kipukkadt, ezért a jegybanki hitelezés elsősorban a piac stabilizációját, nem pedig a hitelezés felfuttatását célozza − mondta a szakértő.
