Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Környezettudatos minősítés nélkül ma már nem épül irodaház, nagy kérdés azonban, hogy a kivitelezés végére mi marad a tervekben szereplő, a minősítési rendszerekben magasabb pontszámot eredményező elképzelésekből. A feltételezések szerint ugyanis előfordulhat, hogy a végtermék környezettudatossága gyakran köszönő viszonyban sincs a tervezőasztal minősített épületével − mondta a Napi Gazdaságnak Gyöngyösi Zsolt, a DVM-csoport környezetvédelmi tanácsadó osztályának vezetője, akit a közelmúltban elnökségi tagjává választott a HuGBC, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete. A szakember megjegyzi, a turpisság nem feltétlenül derül ki. BREEAM minősítés esetén az ideiglenes (interim) minősítés birtokában a beruházó már nem biztos, hogy a végleges tanúsítást is megkéri, a piac pedig egyelőre nem is kényszeríti erre, a bérlők zöme nincs feltétlenül tisztában az ilyen finomságokkal.
Egy jellemző szám, hogy a BREEAM rendszer szerint tanúsított új építésű magyarországi irodaházak közül csak három igazolja végleges tanúsítással, hogy a megvalósult épület mennyire zöld, míg a maradék nyolc épület − köztük egy bevásárlóközpont − lényegében egyelőre egy ígéret a \"zöldség\" érvényesítésére. Szintén nem elhanyagolható tény, hogy a minősítő szervezetek időről időre korrigálják a követelményrendszerüket, a BREEAM rendszer például a 2009-es verzióján most júniusban szigorított, és várhatóan a LEED is idén helyezi magasabbra a lécet. Ezért az sem mindegy, hogy egy épület melyik évben szerzi meg az adott kategóriájú igazolást, hiszen előfordulhat, hogy egy magasabb szintű, de régebbi tanúsítvány szerényebb környezettudatosságot tükröz, mint egy újabb, de alacsonyabb fokozatú.
Gyöngyösi szeretné, ha a HuGBC-ben foglalkoznának a köztes és a végső állapot közti eltérésekkel és a minősítő rendszerek összehasonlításával is, azzal együtt, hogy a szervezet előtt amúgy is rengeteg a feladat. Egyik fő céljuk például a lehető legszélesebb körben − az iskolásoktól a végfelhasználókig, az építőipar teljes vertikumán keresztül − átadni az ismereteket a környezettudatos építésről. Legalább ilyen nagy súlyt fektetnek arra, hogy az építésügyi szabályozásban is részt vegyenek és a környezettudatos építés elemei itt is megjelenjenek, valamint céljuk az is, hogy a kormányzattal erősítsék a kapcsolatukat, hiszen ezen keresztül talán könnyebben megvalósíthatóak az egyesület céljai.
A zöld elemek beépítése egyébként nem minden esetben a spórolást szolgálja − oszlatja el a félreértést a szakember. A WC-k öblítésére használt esővíz gyűjtésének és kezelésének költsége például közel azonos a vízfogyasztás csökkentése miatti megtakarítással, azonban fontos eleme a környezettudatosságnak, miként a használati meleg víz előállításához telepített napkollektor vagy az elektromos autók töltéséhez és némi elektromos energia előállításához szükséges fotovoltaikus rendszer − sorolja az Eiffel Palace innovatív elemeit Gyöngyösi. Ez utóbbi megtérülése is erősen kérdéses, viszont furcsa lenne, ha a környezetbarát járművek töltéséhez kizárólag a nem igazán környezetbarát hőerőművekből származó energia szolgálna. Az épület egyébként a BREEAM Very Good és a LEED Gold minősítés megszerzését is célul tűzte ki − teszi hozzá.
S hogy miért éri meg mindkét minősítő rendszer tanúsítványának megszerzése? Gyöngyösi szerint egyszerűen azért, mert az egyik tanúsítvány birtokában csak kevés plusz ráfordítást jelent a másik megszerzése. Vagyis egyértelműen kiderül, hogy noha a beruházók rendszerint a vélt bérlői preferencia − az angol BREEAM vagy az amerikai LEED − szerinti tanúsítvány megszerzését tűzik ki célul, a két rendszer értékelési szisztémája a köztük lévő különbségek ellenére alapvetően nagyon hasonló.
