Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− Ebben az évben is beruházási boom dúl Kecskeméten, melyeket emelné ki a csomagból, melyek hatnak leginkább az itt élők életminőségére?
− Régi vágya a kecskemétieknek az északi elkerülő út megépítése, amely idén végre elindul, és ha elkészül, nagy könnyebbséget jelent a város nagy részének, miután jelenleg a belvároson keresztül megy a Románia felől érkező 44-es út forgalmának nagy része. Folyamatban van a gyűjtőutak, kerülő utak felújításának, bővítésének tervezése, a tömegközlekedés fejlesztése és az intermodális csomópont tervezése is. Markáns változást hoz majd a 2014 első negyedévében érkező 25 hibrid Mercedes busz beállítása a tömegközlekedésbe.
− A buszbeszerzés jelenti a közlekedésfejlesztést?
− A közösségi közlekedés fejlesztésére hatmilliárdot nyert a város, ebből a buszok beszerzése 4,2 milliárd forintot tesz ki. A program része egy zéróemissziós zóna kijelölése, ez azt jelenti, hogy a nagykörúton belül a hibrid buszok kizárólag akkumulátoros, tehát maximálisan környezetkímélő módban közlekedhetnek, ezenkívül projektelem a városi közlekedési és parkolási rendszer átgondolása, a buszok számára új telephely létesítése, a környezetbarát buszok megállóinak átépítése, az intelligens utastájékoztató rendszer kiépítése és a menetrend teljes körű felülvizsgálata is. Hamarosan kiírjuk az intermodális csomópont tervezésére a közbeszerzési eljárást és idén elindul a Kecskemétet Városfölddel összekötő kerékpárút építése is. Nagyon sok pályázatot nyert el a város, de valóban a közlekedésfejlesztési programokat tartom a legjelentősebbeknek. Tény, hogy Budapest után Kecskemét a legaktívabb a közlekedésfejlesztési operatív programok kihasználásában.
− Mely területeken javítják még a kecskemétiek közérzetét?
− Mindenképpen megemlíteném egy hátrányos helyzetű városrészünk mintegy 480 millió forintos szociális rehabilitációs programját is, amely szintén ebben az évben kezdődik el. Több óvodai beruházás is elindult, ezek keretében férőhelybővítés és infrastrukturális fejlesztés valósul meg. Pályázati forrásból több emblematikus kecskeméti épület újul meg, így például a több mint 300 éves Klapka-ház, mely a Bozsó János-gyűjteménynek ad otthont, a 100 éves Városi Mozi, ahol kamaraszínház működik a jövőben. Új ifjúsági közösségi teret alakítunk ki a belvárosban, több mint 650 millió forintos beruházással.
− Az önkormányzat nagyszabású fejlesztési programjai hogyan hatnak a magánberuházásokra?
− Jelenleg a legnagyobb, legjelentősebb magánberuházás a német Knorr-Bremse gyár kapacitásbővítő gyáregysége, amelynek áprilisban tették le az alapkövét. Emellett több nagy Mercedes-beszállító fejlesztett az elmúlt időszakban, illetve továbbiak is jönnek, egyebek között logisztikai beszállító cégek. Fontos tény, hogy maga a Mercedes is folyamatosan bővít, így az eredetileg tervezett 2500 fő helyett már 3300-an dolgoznak a gyárban, júliustól pedig egy újabb műszak indul be. Azt tapasztaljuk, hogy a többi kecskeméti cég esetében is élénk a bővítési, fejlesztési kedv, hiszen egy év végi felmérésünk szerint 64 vállalkozásfejlesztéssel, -bővítéssel kapcsolatos építési engedélykérelmet adtak be.
− Úgy tudni, magyar cégnek nincs sok esélye bekerülni a Daimler-beszállítók közé.
− Több mint húsz magyar beszállító van az itt gyártott modellhez, de ebbe a körbe természetesen csak hosszú távon lehet bekerülni, szigorú kiválasztási folyamaton keresztül. Ezt segítendő létrehoztuk a kecskeméti gazdasági, tudományos élet szereplőivel az Alföldi Iparfejlesztési Kft.-t, melynek fő funkciója olyan beszállítói programok kidolgozása, az ehhez szükséges információk biztosítása a cégek számára, ami eredményesebbé teszi ez irányú törekvéseiket.
− Milyen volumenű munkahelyteremtéssel járnak ezek a beruházások?
− Maga a Daimler és a beszállítói köre több mint ötezer főt foglalkoztat, az egyéb vállalkozások mintegy ezer munkahelyet teremtettek az elmúlt két évben, összességében több mint 6000 új munkahely jött létre a városban.
− Hogyan alakul az önkormányzati bevétel a beruházási boom hatására?
− Évente 20 százalékkal nőtt tavaly, tavalyelőtt az iparűzési adóból származó bevétel. Ebben az évben valószínűleg nagyobb lesz a bővülés, ugyanis 2012-ben még nem a termelésből, hanem a beruházásból származott a jövedelem.
− Mindebből mit profitálnak a kecskemétiek?
− Nagyon fontos, hogy szinte nincs olyan kecskeméti család, amelynek valamelyik hozzátartozója, ismerőse ne a Mercedesnél vagy beszállítóinál dolgozna. Ez egzisztenciális biztonságot jelent. Sok kiszolgáló cég is idetelepíti kelet-európai központját, ami szintén segít a munkahelyteremtésben. Érezhetően élénkül az üzleti turizmus, maga az idegenforgalom is jelentősen nőtt, ez magával vonzza a vendéglátás és az egyéb szolgáltatások növekedését is. Most nyílt meg egy nagy nemzetközi lánc négycsillagos szállodája, ami a befektetői bizalom indikátora. Számos önkormányzati beruházás is megvalósult. Tavaly fejeződött be a belvárosi revitalizáció, épült egy nagyon korszerű vizes komplexum is. A nagy infrastrukturális beruházások is mind növelik a helyiek komfortérzetét. Szükség is van erre, hiszen folyamatosan nő a lélekszám. Ez ugyan kicsit nehezen mérhető, hiszen sokan csak a hétköznapokat töltik itt, de tapasztalható abból, hogy egyre nagyobb az iskolát, óvodát, bérlakást keresők száma.
− Hogy bírja ezt infrastruktúrával az önkormányzat?
− A Mercedeshez kapcsolódóan 300 német családnak kellett a német oktatási rendszerhez igazodó óvodát, iskolát biztosítani, ilyen először Kecskeméten jött létre. A betelepülő magyar dolgozók iskoláztatási, óvodáztatási igényeit is bírnia kell a rendszernek, ennek érdekében évek óta évi 60−80 hellyel bővítjük az óvodai férőhelyek számát.
− A munkaerőpiac, a szakképzett munkaerő-potenciál miként tart lépést a növekvő igényekkel?
− Nagyon megerősödött a felsőoktatás Kecskeméten. Két olyan felsőoktatási intézmény van ma Magyarországon, ahova idén a korábbinál többen jelentkeztek, az egyik a Corvinus egyetem, a másik a műszaki, járműipari képzést nyújtó Kecskeméti Főiskola GAMF kara, ahol elindult a duális képzés. Kecskeméten egyébként az országban elsőként indult el tavalyelőtt a duális szakképzés is. Több nagy cég, köztük a Daimler és a Knorr-Bremse is bekapcsolódott a duális képzésbe. Az ebben az oktatási rendszerben tanuló fiatalok biztosan el tudnak helyezkedni, a cégek sok diákkal már a képzés ideje alatt szerződést kötnek. A szakképzési rendszer tehát az igényeket követi, olyan új, a járműiparhoz kapcsolódó szakok indultak, amelyek korábban nem is voltak Magyarországon.
− Mivel teszik vonzóvá a betelepülő cégeknek a várost?
− 2007-ben döntöttünk arról − még a Daimler érkezése előtt −, hogy javítanunk kell a város versenyképességét Ennek érdekében csökkentettük a vállalkozásokat érintő terheket, az iparűzési adót például 20 százalékkal. Létrejött egy kifejezetten a beruházásokkal, befektetésekkel foglalkozó szervezeti egység a hivatalon belül, amelyik jóval gyorsabb eljárásban intézi az induló vállalkozások ügyeit. Ezenkívül célzottan próbáltunk olyan infrastrukturális beruházásokra pályázni vagy forrást biztosítani, amelyek szintén a vállalkozások helyben maradását vagy betelepülését segítik elő. Ez a hármas szempontrendszeren alapuló stratégia eredményes lett, hiszen a gazdasági, pénzügyi válság és az adó mértékének csökkenése ellenére is jóval nagyobbra nőtt a bevétel, mint a válság előtt volt.
− Mit tart 2013 legnagyobb kihívásának?
− Kecskemét kiemelt járműipari központ státust kapott, ez azt jelenti, hogy mindazok a fejlesztések, amelyek a gazdasági beruházásokat segítik, prioritást élveznek az érintett minisztériumokban. Mi pedig szorosan együttműködünk a kormányzattal, hogy olyan feltételeket tudjunk biztosítani, melyek világviszonylatban is versenyképesek, hogy újabb beruházásokat, fejlesztéseket tudjunk fogadni. Az év vége felé várhatóak ilyenek, beszállítók teszik át székhelyüket Kecskemétre. Tíz-húsz milliárdos beruházásokról van szó, amelyek már jelentősnek számítanak. Döntően vegyes funkciójúak, például logisztikai cégek, amelyek gyártókapacitásokat is kialakítanak. Fel kell készülnünk a Mercedes kapacitásbővítésének lehetőségére is, olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy Kecskemét továbbra is vonzó gazdasági helyszín maradjon és jelentős mértékben tudjunk hozzájárulni hazánk gazdasági növekedéséhez.
