Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
"Bill, milyen magasra tudod építeni, hogy ne dőljön össze?\" - kérdezte 1928-ban John Jacob Raskob Wall Street-i pénzügyi szakember Bill Limb építészt. A kérdés az akkor még csak a tervezőasztalon létező Empire State Buildingre vonatkozott, ami aztán 1931-re épült fel és egészen 1971-ig a világ legmagasabb épülete volt a maga 381 méterével. A grandiózus építkezés az akkori felhőkarcoló-háború legfontosabb állomása lett, az Empire Street Building felépítéséig ugyanis a szintén New York-i Chrysler Building tartotta a rekordot. Napjainkban persze a legmagasabb épület már nem is az Egyesült Államokban, hanem Dubaiban van.
Azóta nem tört ki hasonló harc New Yorkban, egészen mostanáig. A New York Times ingatlanpiaci melléklete szerint a helyzet több szempontból emlékeztet az akkorira. Még a gazdasági környezet is ismerős, hiszen mindkét esetben az óriási építkezéseknek nem kifejezetten kedvező világválság volt a háttér. Van azonban egy fontos különbség. Míg nyolcvan évvel ezelőtt elsősorban nagyvállalatok központjai számára épültek az égig érő épületek, most a lakóházak dominálnak. És nemcsak amerikai hedge fundok vezetői, hanem kínai mágnások és orosz oligarchák is keresik a kilencvenedik emeleti luxuslakásokat.
2001 és 2011 között a 263 méter magas Trump World Tower volt a legmagasabb lakóépület, egészen a 2011-es 8 Spruce Streetig. Azóta a fejlesztők hat olyan projektet kezdtek el, ami magasabb ennél. Sőt, a most épülő felhőkarcolók közül kettő az Empire State Buildingnél is feljebb tör kilencven, illetve negyvenöt méterrel.
Az ilyen magas épületek építési költségeit természetesen számos tényező srófolja följebb, azon kívül is, hogy egyszerűen jóval több anyagot igényelnek. Különlegesen erős szerkezet is kell ahhoz, hogy elbírjon kilencven vagy annál is több emeletet, és még úgynevezett léghasználati jogokat is vásárolni kell. Látszólag tehát ellentmond a válságkörnyezetnek, mégis sorra épülnek a felhőkarcolók. Ennek egyik oka - ahogy a New York Times írja - egyszerűen az egó. Számos fejlesztő van, aki nem elégszik meg azzal, hogy üzletileg sikeres - valóban nyomot akar hagyni a városon. De van ennél fontosabb is. A felhőkarcolók lakásai kelendőek.
Sokszor bebizonyosodott már, hogy a magasság és a kilátás a város legnagyobb erősségei közé tartozik. Ha az ember élhet az égben, miért ne tegye? - tette fel a kérdést MaryAnne Gilmartin, a Forest City Ratner fejlesztőcég igazgatója. Ennek a társaságnak a munkája volt az említett 8 Spruce, tehát van tapasztalata a kérdésben.
Ahogy Carol Willis, a Skyscraper Museum vezetője elmondta a New York Timesnak, a legfontosabb tényező a kilátás. A panoráma az, amit ki lehet használni, továbbá ez az, amiért igazán magas árat lehet kérni. A városban a legjobb kilátás pedig természetesen a Central Parkra nyílik, ez az oka annak, hogy az új tornyok közül jó néhány ezen a környéken és az 57. utcában épül.
