Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar építőipar drámai helyzetét az új lakásépítési engedélyek számánál semmi sem jellemzi jobban. Hiába javul az iparág termelési indexe, a kedvező adatok a mélyépítési és infrastruktúra-építési tevékenységből származnak, miközben a jelentős építőanyag- és élőmunka-igényű magasépítési ágazat továbbra is egyre mélyebbre csúszik - hangsúlyozta lapunk megkeresésére Vidor Győző. Az első negyedévben 1383 új lakás építésére kaptak engedélyt, ez hat év alatt az építési kedv 87 százalékos csökkenéséről tanúskodik. Állami támogatás nélkül a lakásfelújítások sem pótolhatják a hiányzó új építést.
A MÉASZ elnöke szerint ijesztő a helyzet, ha a lakásállományhoz viszonyítjuk a megépülő lakások számát. Tavaly 10 560 lakás kapott használatbavételi engedélyt, ha ezt a mintegy 4,2 milliós magyar lakásállománnyal összevetjük, könnyen kiszámolható, hogy a jelenlegi pótlási ütemben minden magyar lakás várhatóan 400 évnyi használat után fog lecserélődni. Így a 70-es években épült lakótelepi lakások tulajdonosainak, illetve az utódaiknak már csak 360 évig kell várniuk, hogy új építésű, modern lakásba költözhessenek. A 2013. első negyedévi használatbavételi adatok pedig az előző évhez képest további feleződést mutatnak.
A magasépítés hanyatlása külföldre kényszeríti a munkavállalókat, az építőanyag-ipari cégek gyárbezárásokkal, kapacitáscsökkentéssel, elbocsátásokkal próbálják meg elkerülni a végelszámolást. A Magyar Téglás Szövetség adatai szerint a működő téglagyárak száma a 2008-as 41-ről 2012-re 17-re csökkent, amelyek jó esetben is csak 6-7 hónapon keresztül tudják kapacitásaikat kihasználni.
A kilábaláshoz a magyar építőanyag-ipar több területen is sürgős kormányzati beavatkozást szorgalmaz. A lánctartozások kezeléséhez a törvényi szabályozásokon túl azt várják az államtól, hogy jó példát mutatva, legalább az állami beruházásokat fizessék ki határidőre. A lakásépítés megélénküléséhez is elengedhetetlen az állami segítség. Az ide átcsoportosítandó pénzeszközök (szocpol, támogatott hitelkonstrukciók, áfa-visszatérítés, uniós alapokból megvalósítható, energetikai teljesítményhez kötődő támogatások, stb.) viszont gyorsan megtérülnek a kötelező számlabemutatásból keletkező adóbevétel-növekményből. A magasépítésben jelenleg nagyon magas a feketegazdaság aránya, ezért óriási potenciált rejt a szektor fehérítése - fogalmaz a MÉASZ elnöke.
Hamisnak tartja azt a gyakran hangoztatott érvet, hogy félmilliónyi üresen álló lakás miatt felesleges az új építés, miután ezek a lakások a KSH szerint nem beköltözhetőek, hanem komfort nélküli vagy üzleti hasznosítású (iroda, albérlet, szolgáltatások) helyiségek. A MÉASZ is kiemeli a bérlakásállomány és a bérlakásszektor elindulásához szükséges törvényi keretek fontosságát. A lakhatási támogatást a cafeteria jellegű bérkiegészítő juttatások közé sorolnák.
Nem halogatható tovább az energetikailag pazarló magyar családiház-állomány energetikai felújításának támogatása - mondja Vidor Győző. Az igazi rezsicsökkenést (akár a feleződésnél is jelentősebb megtakarítást) olyan komplex programokkal lehetne elérni, amelyek magukban foglalják a nyílászárócserét, a határoló szerkezetek (fal és tető/födém) hőszigetelését és az épületgépészeti berendezések cseréjét költséghatékony szintig. A költséghatékonyság miatt viszont ki kell szűrni azokat az épületeket, amelyeknél már a bontás és új építés válik a leghatékonyabb megoldássá. Minden milliárd, amit egy ilyen programban a beruházók - csak részben állami támogatásból - elköltenek, 80-90 új munkahelyet teremt tartósan, többek között ezért sem tartják elfogadhatónak, hogy ilyen állami programra - a jelenlegi kormányzati tervek szerint - 2015-ig kell várni. Mindenekelőtt építésügyi kormányzati felelős kinevezését szorgalmazza a szövetség, a szektor ugyanis jelenleg három minisztérium (Belügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) különböző szervei hatáskörébe tartozik. Ha a felsorolt beavatkozások elmaradnak, további építőipari munkahelyek tízezrei és az utolsó gyártókapacitások is megszűnhetnek, így egy későbbi építőipari újraindulás már csak importanyagokra épülhet.
