Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) és a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége. A szerződés értelmében a felek a közös szolgáltatások fejlesztését tűzték ki célul. Azon dolgoznak, hogy a vízi-közúti-vasúti áruszállítás kombinációjával olyan kiszámítható, környezetkímélő és gazdaságos megoldásokkal segítsék megbízóik versenyképességét, amelyekkel a Duna hektikus vízállásából eredő kockázatok csökkennek és az e-útdíj okozta fuvarköltségek mérséklődnek. Bár földrajzi adottságaink kiválóak, hiszen a Duna hazai szakasza része Európa legjelentősebb transzkontinentális belvízi útrendszerének, kikötőink kihasználtsága mégis alig éri el az 50 százalékot − fogalmazott Szalma Béla, a kikötői szövetség elnöke.
A Magyarországon bejegyzett fuvarozóvállalatok 2012-ben az áruk alig 3 százalékát, azaz 7,9 millió tonnát továbbítottak vízi úton, míg a belvízi forgalom aránya Nyugat-Európában ennek több mint a duplája, 8 százalék. A vízi áruszállítás széles körű elterjedését a Duna magyarországi szakaszának szeszélyes és kiszámíthatatlan vízállása akadályozza, pedig ez a szállítási mód környezetkímélő és gazdaságos lenne a logisztikai szolgáltatók számára. Ha magas a vízszint, akkor a hajók nem férnek át a hidak alatt és várakozásra kényszerülnek a rakománnyal. Amennyiben túl alacsony a vízállás − és ez okoz többször gondot −, a hajókat csak részterheléssel lehet közlekedtetni, ami nem hatékony, hiszen legalább 70 százalékig meg kell rakodni egy hajót ahhoz, hogy a szolgáltató önköltsége megtérüljön.
