Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mi kell ahhoz, hogy Budapest ne jusson Róma, Lisszabon, Berlin, Moszkva vagy Athén sorsára, amelyek megrekedtek a fejlődésben és nem tudtak valódi XXI. századi, modern nagyvárosokká válni − volt a fő kérdés a konferencia első napján, amelyen a 2030-ig terjedő városfejlesztési stratégia mellett a Duna és a Duna-partok hosszú távú fejlesztése is terítékre került.
Finta Sándor budapesti főépítész a nemrégiben elfogadott Budapest 2030 stratégiáról kifejtette, ez a városfejlesztési koncepció lesz majd az, amely az elkövetkező 20-30 évben meghatározza Budapest legfőbb fejlődési irányait. A terv megvalósításához olyan önkormányzatokra van szükség, amelyek átveszik a kezdeményezést a fejlesztőktől, egyúttal kooperálnak is velük. A stratégiában kiemelt hangsúlyt kap Budapest nemzetközi és kulturális szerepe, a zöldterületek és a gyógyturizmus fejlesztése, a városi alközpontok fejlesztése és a barna mezős beruházások megvalósítása. A hosszú távú stratégia egyik leghangsúlyosabb eleme a Duna fejlesztési potenciáljának kihasználására irányuló tanulmányterv.
Az ULI szakértői rávilágítottak arra, hogy Budapest nagyszerű víziókkal, tervekkel, lehetőségekkel és adottságokkal rendelkezik, de nem világos, hogy a terveket és az egyes részprojekteket ki és hogyan fogja megvalósítani; milyen pénzügyi keret mentén, milyen jogszabályi háttérrel és döntéshozói hatáskörökkel. Budapestnek jelenleg nincsen olyan működő pénzügyi és beruházási rendszere, amely összefogná és lépésről lépésre megvalósítaná a már elfogadott Budapest 2030 koncepciót, a Duna-stratégiát és a jövőre tervezett Településfejlesztési, valamint településszerkezeti terveket.
A szakemberek elengedhetetlennek tartják a tervek, stratégiák összehangolását, az új fejlesztéseket, projekteket támogató városfinanszírozási rendszer kialakítását, valamint a főváros, az állam és a magánszféra − beleértve a fejlesztőket − közötti folyamatos párbeszéd intézményesítését. A helyben keletkező jövedelmek visszaforgatása is nélkülözhetetlen a város hosszú távú fejlődéséhez, csakúgy, mint egy fejlesztési ügynökség létrehozása, amely a szakértőkkel közösen koordinálná a projektek megvalósítását.
A program egyik szervezője, a Duna Fővárosa Egyesület alelnöke, Illy Péter a Napi Gazdaságnak elmondta, az ULI-val való együtt gondolkodás segít abban, hogy hogyan lehet felosztani megoldandó feladatokra a hosszú távú víziót és milyen támogató, pénzügyi, szervezeti, jogi eszközöket, milyen feltételrendszert kell megteremteni a megvalósításhoz. Lovro Adrienn, az Ablon Group vezérigazgatója lapunknak úgy fogalmazott, a mostani városfejlesztési koncepció eddig az egyik legnagyobb odafigyeléssel elkészített és legjobb elképzelés, mindazonáltal kérdés, hogy lesz-e valaki vagy valamilyen szervezet és finanszírozási stratégia a megvalósításhoz. Tatár Tibor, a Futureal Development Zrt. vezérigazgatója mindamellett, hogy az elmúlt 25 év legjobb koncepciójának nevezte a tanulmánytervezetet, a gazdasági aspektusok vizsgálatának, a mélyebb gazdasági elemzéseknek a hiányát emelte ki kérdésünkre.
