A hagyományos, kötelező tüdőszűrés megszűnésével nő a rizikója annak, hogy még az eddigieknél is később derül fény a tüdő daganatos megbetegedésére, a tüdőrák ugyanis sokáig tünetmentes, illetve csak enyhe tüneteket produkál. Márpedig a tüdőrák már most vezető szerepet játszik a daganatos betegségek halálozási listáján. A betegség legjobban a dohányosokat veszélyezteti, s mint Tóth Judit elmondja, a tüdőrákosok 90 százaléka erős dohányos. A kutatások szerint naponta egy doboz cigaretta elszívása a tízszeresére, napi két dobozé a harmincszorosára növeli a tüdőrák kialakulásának a kockázatát. Számukra különösen indokolt a rendszeres szűrővizsgálat elvégzése, ami az alacsony sugárterhelést jelentő, modern CT-vizsgálattal már kezdeti stádiumban − az elavult tüdőszűrő berendezéseknél sokkal hatékonyabban − kimutatja az akár csak néhány milliméteres kóros elváltozásokat is. A korai felfedezés fontosságát bizonyítja az az amerikai vizsgálat, amelynek során kiderült, hogy a CT-szűréssel diagnosztizált tüdőrákos betegek ötéves halálozási rátája 20 százalékkal csökkent − hangsúlyozza a szakember.
A szűrések jelentőségének felismerése mindazonáltal egészségtudatossági kérdés is − teszi hozzá. Sokan, főleg a nem dohányzók, hajlamosak legyinteni a megelőző jellegű szűrővizsgálatokra, mert azt gondolják, őket nem érintheti a halálos kór. Csakhogy a tüdő daganatos megbetegedését számos tényező is okozhatja, beleértve a passzív dohányzást, a genetikai hajlamot, a környezetszennyezést, a meggyengült immunrendszert, az érzelmi egyensúly hiányát, illetve akár a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminok, nyomelemek, mint például a szelén hiányát is. Ez utóbbi esetén akár hatszorosára is nőhet a daganatos megbetegedés kockázata − sorolja a rizikófaktorokat az orvosigazgató.
Amerikai kutatási adatokra hivatkozva kifejti, a rendszeres és célzott szűrés a rizikócsoportokban két-három évente javasolt, a kockázati faktorok csökkentése érdekében pedig az első és legfontosabb lépés a dohányzásról való leszokás, amelynek előnyei már az első naptól érzékelhetőek. Az utolsó elszívott cigarettát követő 48 óra múlva a nikotin kiürül a szervezetből, 3−9 hónapon belül a tüdőkapacitás 10 százalékkal nő, 1 év alatt a felére csökken a szívroham kockázata, 10 év elteltével pedig felére csökken a tüdőrák kockázata.
