A logisztikai szolgáltatók eddig is versenypiacon dolgoztak, jellemzően 8-10 százalék közötti eredményességi mutatókkal, ez pedig semmilyen többletköltséget nem bír el − állítja a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), amely szerint a használatarányos útdíj okozta költségnövekedés idővel minden bizonnyal meg fog jelenni a kereskedelmi árakban is. Ebben a piaci versenyhelyzetben erősödni fog az a szolgáltatói magatartás, hogy egyes közúti fuvarozók mélyen a piaci átlagárak alatt vállalnak el megbízásokat, amellyel a saját működési költségeiket sem tudják kigazdálkodni. A megszorult vállalkozások tönkremennek, összeolvadnak vagy a szürkegazdaság irányába mozdulnak el. Azok a megbízók is komolyan fognak károsulni, akik nem hajlandók megfizetni a megemelkedett költségeket, mert a finanszírozási nehézségek miatt romlik a szolgáltatás biztonsága és színvonala, ami árusérülést és áruvesztést eredményezhet − mindez ügyfélvesztésekhez vezethet. Átmenetileg biztosan mindenhol csökkennek majd azon partnerek megbízásai, amelyek nem hajlandók megfizetni a megnövekedett szállítási költségeket. De ezek némi kanyarral vissza fognak állni az eredeti szintre, miután ezek a megbízók néhány esetben megégetik magukat a \"feléből mennyit enged\" típusú fuvarozó vállalkozásokkal.
Reuters
A logisztikai szolgáltatást és fuvarozást is végző székesfehérvári G.E.B.E. Belföldi és Nemzetközi Árufuvarozó Kft. cégvezetője, Dömsödi Béla szerint is lehetnek olyan fuvarvállalkozók, akik − talán ideiglenesen − lehúzzák a rolót, de csődhullám sem zárható ki a fuvarozói piacon. Az elektronikus útdíj \"megszedi áldozatait\" − fogalmazott Dömsödi, aki szerint persze lesznek nyertesei is ennek, s a folyamat a piac koncentrációjához vezet, vagyis nem a verseny irányába hat. Az üzletember szerint az elektronikus útdíj bevezetésének piactorzító, a versenyhelyzetet rontó hatása lesz. Sőt a negatív folyamat nem áll meg az érintett körben, annak minden bizonnyal hatása lesz az inflációra is, hisz a tarifanövekedés beépül az árakba. (A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi számításai szerint 0,3 százalékponttal emelheti meg az éves inflációt az e-útdíj.) Dömsödi szerint kérdéses, a megbízói kör tisztában van-e azzal, hogy hamarosan érkezik a többletteher, s vajon ezt szerepeltették-e az üzleti terveikben. Az árak áthárítása év közben azonban nem minden esetben megy majd könnyen, hisz például az exportorientált cégek árváltozatlanságot írnak elő szerződéseikben. Ez esetben kérdés tehát, hogy ki viszi el a pluszköltséget − tette hozzá a cégvezető. Dömsödi szerint egyetlen motiváció működik a háttérben: szükség van az állami bevételre.
Egy másik vállalkozó szerint is negatív hatása lesz az új rendszernek. Az elektronikus útdíj nehezebb helyzetbe hozza a szállítmányozói, logisztikai iparágban dolgozókat, ez tehát nem segíti az egyébként is nehéz helyzetben lévő szektor működését − mondta lapunknak Széles Lajos, az Inter-Tram Kft. ügyvezetője. A társaság 25 hektáros területen üzemeltet logisztikai központot mátészalkai telephelyén, az M3-as közelében, az iparvágánnyal rendelkező, laboratóriummal is felszerelt létesítmény 25 ezer négyzetméteren ömlesztett és raklapos áru tárolására alkalmas. Széles hozzátette: az iparág valamifajta kompenzációt szeretne kapni az államtól annak érdekében, hogy a magasabb költségeket ne kelljen a partnerekre áthárítani, ellenkező esetben mindez tovagyűrűzik a gazdaságba. A költségnövekedés általában a szereplők lemorzsolódásához vezet: az ügyvezető úgy látja, a kisebb vállalkozások jellemzően jobban megsínylik a terhek növekedését, míg a nagyobbak inkább tolerálják azokat.
