Magyarország a világgazdaság egyik nagy finanszírozója

Nem meglepő, hogy az uniós csúcson kulcskérdés volt az adóelkerülés, adócsalás, banki titokkezelés, hiszen a gazdasági válságban az államok kénytelenek vagy spórolni, vagy extra bevételeket generálni − utóbbira kínál lehetőséget a máshová menekített adózatlan vagyonok megcsípése.

A minap nyilvánosságra hozott Oxfam-becslés, amely szerint a globális betétállomány 19,5 százaléka lehet offshore központokban, mellbevágó; ez az összeg 18,5 ezer milliárd dollárt tesz ki, és csak a hatoda után adóztak (Napi Gazdaság, 2013. május 23.). A Tax Justice Network (TJN) nonprofit társaság tavalyi tanulmánya még durvább helyzetről ad számot. Állításuk szerint a világ adóparadicsomaiban elhelyezett vagyon 2010-ben 21−32 ezer milliárd dollár között lehetett; ez konzervatív becslés − teszik hozzá −, ráadásul kizárólag a pénzbeni vagyonra vonatkozik, az anyagi javakra, ingatlanokra, autókra, hajókra nem.

A gond első körben az, hogy vajon mennyi adókiesés kapcsolódik ezekhez a pénzekhez − ezt valójában nem is lehet pontosan meghatározni, hiszen nem mindegy, hogy a vagyont milyen formában mentették ki, adóztak-e utána, illetve az adótervezés során milyen szabályok helyett alkalmaztak alternatív megoldásokat. A tanulmány azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy számos komoly külső eladósodottsággal küzdő állam az offshore helyszínekre mentett vagyonok révén valójában nettó finanszírozója a nemzetközi gazdaságnak. A TJN összesen 154 államra vonatkozó becsléséből kiválasztotta azt a 139-et, amelyek viszonylag gyenge vagy rossz jövedelmezőségűek, s jelentős mértékű a külső eladósodottsági rátájuk.

Ezekből az országokból a hetvenes évektől napjainkig 7,3−9,3 ezer milliárd dollárt vittek ki offshore területekre, miközben a teljes külső adósságuk összesen 4 ezer milliárd dollárra rúg. A tíz legnagyobb kintlévőséggel rendelkező állam hasítja ki a teljes összeg hatvan, a húsz legnagyobb pedig az összeg 80 százalékát. A legnagyobb kimentett vagyon, 1189 milliárd dollár Kínára jut, ezt Oroszország és Korea követi. Európát Magyarország mellett Lengyelország, Ukrajna és Törökország képviseli a listán.

Magyarország a 2010-es adat szerint a 13. volt a maga 242 milliárd dollárjával, ami főleg annak fényében hatalmas összeg, hogy az ország bruttó külső adóssága 2009-ben az IMF adatai szerint nem érte el a százmilliárd dollárt. Ezek szerint tehát Magyarország az offshore vagyonoknak köszönhetően nemhogy nem eladósodott, hanem finanszírozóként jelent meg − az államnak azonban ebből nem sok haszna volt.