Nem lesz könnyű kikerülni az edp-ből

Az Európai Bizottság (EB) tavaszi prognózisának ismertetésekor május 3-án Olli Rehn pénzügyi biztos öt tagállamnál említette a túlzottdeficit-eljárás (edp) alóli kikerülés lehetőségét: Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország és Magyarország. Utóbbi két ország esetében ugyanakkor Rehn szerint erre csak akkor kerülhet sor, ha a fiskális fenntarthatóság útján maradnak. Budapest azonban méltánytalannak érzi Brüsszel előrejelzését: a kabinet szerint az EB bizonyos országoknak egy- vagy kétéves türelmi időt ad a 3 százalékos deficit teljesítésére, míg Magyarország ezt nem kapta meg, másrészt az EB a magyarországinál nagyobb hiányt elérő országokat akar kiengedni az edp hatálya alól.

A bizottság azonban az új gazdasági kormányzás stratégiájának keretében elfogadott hatos jogszabálycsomag szerint nem csupán egyetlen mutatót néz, hanem komplex értékelésében például az adósságkritériumot a deficitmutatóval azonos súllyal kezeli. Az edp-ből való kikerülés megítélésekor más tényezők is számítanak: így a deficit csökkenő tendenciája vagy a strukturális egyenleg alakulása − mindennek alkalmazási feltételeit és módját tanácsi rendelet szabályozza. Vagy­is az EB kezét jobban megkötötték, mint ahogy az a döntések ismertetéséből, illetve a magyar kritika alapján tűnne.

Az öt tagállam közül Litvánia az egyetlen, amelynek 2012-es áht-hiánya meghaladta a 3 százalékot, idén pedig szintén 2,9 százalékra számítanak. Csakhogy itt él a magán-nyugdíjpénztári tétel is, amellyel bőven 3 százalék alá korrigálható a hiányadat. Lettország és Románia esetében Rehn annyit említett, hogy mindkét tagállam a hiányt a 3 százalék alá vitte 2012-ben és az előrejelzési horizonton a limit alatt marad. Lettországban a GDP-arányos államadósság 2013-ban átmenetileg megugrik, de bőven 60 százalék alatt marad, sőt, 2014-ben a tavalyi szint alá süllyedhet. Romániánál a hiány stabilan a 3 százalékos szint alatt, az államadósság pedig a 60 százalékos küszöb alatt marad. A bizottság szerint Olaszország azért kerülhet ki, mert az áht-hiány tavaly 3 százalékra csökkent és jó eséllyel ott is marad. A konszolidáció strukturális értelemben 2011−2013 között a GDP mintegy 3 százalékát teszi ki, ami az ország költségvetését középtávon közelebb viszi a kiegyensúlyozottsághoz.

Magyarországgal kapcsolatban Rehn elismerte, hogy 2012-ben az áht hiánya jócskán elmaradt a küszöbértéktől, ám 2013-ban újra elérheti azt, 2014-ben pedig kissé meg is haladhatja − emiatt további kormányzati intézkedésekre lesz szükség. A magyar folyamatoknál az is intő jel lehet, hogy felfelé tart a strukturális hiány is: a tavalyi 0,7-ről 1,8 százalékra nőhet a deficit 2014-ben az EB előrejelzése szerint.
Brüsszel jelezte, néhány országnak több időt adna a hiányának csökkentésére − ami a magyar kormánytagok részéről szintén ismétlődő kritika, mondván: Budapestnek ezt a lehetőséget nem ajánlották fel. Franciaország és Spanyolország két, Hollandia pedig egy évet kapna a korrekcióra, arra hivatkozva, hogy az eurózóna gazdasági kilátásai borúsabbak a téli előrejelzésnél. Emellett felmerült még Szlovéniánál és Lengyelországnál is ilyen engedmény, amit a bizottság tanácsi rendeletben szabályozott módon adhat, akkor, ha a tagállam a bizottság javaslatai alapján megtette a szükséges lépéseket a hiány csökkentésére, de önhibáján kívül nem tudta teljesíteni a célt.