− Mit jelent a palaolaj és a palagáz Európa, illetve a világ energetikájában?
− Egy új, globális forradalom zajlik, a keresleti oldalt Ázsiában India és Kína jelenti, ami az árakat is magasan tartja, a kínálati oldalon első fázisban a palagáz, másodikban a palaolaj az Egyesült Államokban jelent meg, Európa ebben a versenyben lemaradt. Az itteni kereslet folyamatosan csökken, ez a finomításban és a kereskedelemben, többek közt a magyarországi fogyasztásban is látszik, a másik oldalról a kínálati oldalon mind szabályozásban, mind geológiailag, mind az eszközpark szintjén hiányoznak azok a feltételek, amelyek a gyors felzárkózást lehetővé tennék. Az Egyesült Államokban több fúróberendezés van, mint a világ összes többi államában együttvéve, ezt nem lehet egyik napról a másikra pótolni.
− Hogyan kapcsolódik a Mol Nyrt. ebbe a forradalomba?
− Vannak projektjeink nem konvencionális projektekre, Derecske mellett fut egy − egyelőre − pilot projekt, az eredmények ugyanakkor biztatóak, sikerült elkezdeni a gáztermelést, azt azonban tudni kell, hogy a fúrás és a repesztés során a legnagyobb költségek mindig a folyamat legelején keletkeznek, ezért a projekt gazdaságossága egy hosszabb távú történet. A fenntarthatóság azért is nehéz, mert Magyarországon − és egész Európában is − hiányzik a szervizszektor, illetve jelenleg nincs meg igazán a szakmai tudás sem. Nagyon sokat kell még itthon és a kontinensen is erről gondolkodni, ugyanakkor attól tartok, hogy a palaolaj és a palagáz forradalmában nem Európa lesz a bajnok, de jó lenne a dobogóra odaérni.
− Az itthoni hagyományos kitermelésben sem adott minden feltétel, mikor várható, hogy megjelennek a régóta várt koncessziós kiírások?
− Magyarország területe 2010 óta le van zárva, nem hirdettek meg új szénhidrogén- és geotermikus koncessziókat, a Mol kutatási területe is jelentősen csökkent, 35 ezer négyzetkilométerről 3,8 ezerre. Az elmúlt három év lassan ténylegesen elveszett időnek számít, egy kutatási projekt még Magyarországon is öt évet vesz igénybe; meggyőződésem, hogy nemcsak a Molnak és minden más szénhidrogén-ipari vállalatnak, de magának az államnak is érdeke − egyik oldalon a bányajáradékból származó bevételek, a másik oldalon a befektetési lehetőségek okán −, hogy minél hamarabb meghirdessék a koncessziókat. A jelenlegi állás szerint idén őszre várjuk a kiírást. A Mol készen áll arra, hogy a koncesszióban és a kapcsolódó beruházásokban részt vegyen.
− Milyen egyéb tervekről lehet beszélni a Mol kapcsán, akár itthon, akár külföldön?
− A vállalat szeptemberben jelezte, hogy a következő három évben kész 300 milliárd forintot beruházni Magyarországon, a kutatás-termelés mellett a feldolgozási és kereskedelmi területen is, egy butadiénüzemet építünk a TVK Nyrt. üzeme mellett Tiszaújvárosban, illetve egyéb addicionális projekteket is vizsgálunk. Azt azonban világosan kell látni, hogy a beruházások kiszámíthatóságot igényelnek, hogy megfelelő − támogatóbb − szabályozási környezet álljon rendelkezésre, és egyáltalán olyan lehetőség, ami a megteremthető és értékteremtő tevékenységet jobban segíti. A fenntarthatóságot zavaró addicionális költségeket pedig ki kell venni a rendszerből.
