Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2013. május 9-én megtartott rendes éves közgyűlésén az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnököt és elnökségi tagokat is választott. Az infokommunikációs piac legjelentősebb érdek-képviseleti szervezetének elnöki tisztségéért a tagvállalatok ajánlásával öten szálltak versenybe, amelynek végén újabb három évre bizalmat kapott Laufer Tamás. Az IVSZ fő feladata, hogy katalizálja a teljes ágazatot. Az ország alapvető érdeke, hogy az ágazat a politika felett álljon, mert sikeres iparágfejlesztés esetén az ágazat legalább 1,5-2 millió ember megélhetését biztosíthatná − hangsúlyozta az IVSZ újra megválasztott elnöke.
Az IVSZ persze soha nem fog a politika felett állni, mert az lehetetlen. A régi-új elnök feltehetően azt szerette volna mondani, hogy a szövetségnek és az iparágnak nem kell(ene) politizálnia, nem kell(ene) a politikusok kegyeitől függenie. Ez így támogatandó és méltánylandó cél, hiszen a legutóbbi parlamenti választások idején ez enyhén szólva sem volt így.
Tavalyelőtt, a \"Sikerek, mérföldkövek 2011\" című dokumentumban még az IVSZ lobbierejének erősödéséről, a kormányzati döntésekre gyakorolt hatásának növekedéséről számolt be a tagságnak a vezetés. A 2011-es és a 2012-es éves jelentés számos együttműködési megállapodást, partnerséget sorol fel sikerként, de igazi, kézzelfogható eredményből csak kettőt említ a tavalyi dokumentum. Az egyik a pénztárgépek cseréjéhez igényelhető állami támogatás elérése, a másik a mérnökképzés arányának növelése a felsőoktatásban.
Pedig ez utóbbi példa az abszurd határát súrolja, mint az a szövetség weboldalán olvasható összegzésből is kiderül: "idén először a kormányzat fontosságának megfelelő helyen kezelte a mérnök- és informatikusképzést, valamint a szakember-utánpótlást, a természettudományos és informatikusképzés a közoktatásban egyértelmű prioritássá vált, a NAT-ban a digitális készségek fejlesztése hangsúlyossá vált. Sajnos a frissen elért eredmények veszélyben vannak: a decemberben kiszivárogtatott − és azóta a kormányszóvivő által nem cáfolt, sőt inkább megerősített − hírek szerint 2013-ban a kormány a műszaki, informatikai és természettudományos területeken összesen mindössze 2850 államilag támogatott helyet hirdet meg. Ami a korábbi év ötöde" − áll az IVSZ weboldalán.
Tehát a kormányzat az IVSZ hatására felismerte az informatikusképzés fontosságát, majd ötödére csökkentette az államilag támogatott hallgatók számát. Még néhány ilyen siker, és nem lesz miért szövetségesdit játszani.
A régi-új elnök három éve mantrázza, hogy az it-szektor Magyarország számára kitörési pont lehet, amiben teljesen igaza van, de néha úgy tűnik, mintha senkit sem érdekelne. Nyitrai Zsolt, az infokommunikációért korábban felelős államtitkár \"konszolidált\", azaz milliárdokkal csökkentette a kormányzat informatikai kiadásait. Az IVSZ semmilyen hatással nem volt az államtitkár tevékenységére. Az utód, Vályi-Nagy Vilmos, nyilvános fórumokon is kifejtette egyetértését az IVSZ álláspontjával, de sajnos a pozitív hozzáállás a gyakorlatban neutrálissá, súlytalanná szelídült − tegyük hozzá, erről nem feltétlenül ő tehet.
Az ágazat és a szövetség súlyát (illetve súlytalanságát) egyébként az is mutatja, hogy amikor Nyitrait más, magasabb pozícióba helyezték, bő egy évig nem volt utóda. Mert nem volt rá szükség. Kétségtelen, hogy az IVSZ-nek annak ellenére nincs könnyű dolga, hogy célkitűzései előremutatóak, többnyire nemcsak az iparág, hanem Magyarország jövője szempontjából is életbevágóak. Éppen ezért nagyon nagy baj lenne, ha a következő három évben is csak az elmúlt évek hatékonyságával dolgozna a szövetség.
