Súlyosbodhat a politikai nézeteltérés Brüsszel és Budapest között, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter első költségvetési kiigazító intézkedései nem a kifogásolt szerkezeti elemek megváltoztatását célozzák, hanem a nemzetközi vállalatokat sújtó különadók további emelését helyezik kilátásba. A közvélemény előtti vita ugyan a deficitszámokról szól, az Európai Bizottság az egyenlegjavító intézkedéseknél szélesebb körben gyakorolna nyomást a magyar kormányra, miután a tavalyi nyolcszori kiigazítás ellenére sem látja fenntarthatónak az idei és a jövő évi deficitpályát.
A kormány első körben zárolásokkal próbálja meggyőzni Brüsszelt a 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesüléséről. Varga pénteken ismertetett programja elsősorban a kiadáscsökkentésre koncentrál: a kormány a költségvetési szervektől 93 milliárd forintot zárol (a lépést az Alkotmánybíróság, a bíróságok vagy az állami pénzalapok sem ússzák meg), ha azonban kedvezően alakulnak a makrogazdasági folyamatok, e tételeket is elkölthetik az intézmények. Egy másik kormányzati terv szerint az önkormányzatoktól is elvonnának 3 milliárd forintot − a terv a kormányzati honlapon jelent meg, majd eltűnt onnan. Ha a GDP 0,3 százalékát elérő zárolások sem győznék meg Brüsszelt, a kormány olyan presztízsberuházásokat függesztene fel, mint a stadionépítések vagy a Kossuth tér átalakítása. A harmadik lépés − a korábbi ígérettel ellentétesen − a bankokra kivetett, gyakorlatilag az ügyfelek által fizetett tranzakciós illeték emelése, illetve a bankadó és az energiaadó felülvizsgálata lehet. A bizottság egy hete ismertetett prognózisában idén 3, 2014-ben pedig 3,3 százalékos magyar államháztartási hiányt jósolt, jelezve, további lépéseket vár annak érdekében, hogy Magyarország még idén kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás (edp) alól. Brüsszel szerint a 0,3 százalékos, mintegy 100 milliárd forintos hiánycéltúllövés a bizonytalan bevételekből, az e-útdíjból, az online pénztárgépek pluszáfájából vagy a tervezettnél alacsonyabb tranzakciósilleték-bevételből fakad.
A kormány számításai szerint az idei 92,9 milliárd forintos zárolás jövő évi költségvetési hatása 172,9 milliárd forint is lehet, a presztízsberuházások leállítása 60 milliárdos spórolással jár, emellett 20 milliárdos megtakarítás tervezhető jövőre \"egyes pénzbeli ellátások nominális szinten\" befagyasztásától. Egyelőre érintetlen marad az Országvédelmi Alap 160-180 milliárd forintja, ami nyilvánvalóvá teszi, az idei büdzsében további nem kezelt kockázatok vannak. A kritizált adóelemek további emelésével a külföldi cégek is az edp felfüggesztésében lennének érdekeltek. Az újabb csomagot május 29-ig kell kiértékelnie a bizottságnak, az eljárásról pedig a pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) június 22-i ülése dönt. Az elemzők optimistán értékelték a Varga-csomagot. Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza szerint az idei hiány így a GDP 2,7-2,9 százaléka körül alakulhat. Az intézkedések negatív növekedési hatása miatt azonban a szakértő a jegybanki lazítás folytatására számít.
