Egykor jó hirdetők voltak...

Az elmúlt években több tucat online szerencsejáték-szervező bombázta hirdetéseivel a reménybeli játékosokat, a cégek tetemes összeget fordítottak marketingre. A Kantar Media adatai szerint e cégek 2010-ben listaáron több mint 4,3 milliárd forintért hirdették a játékokat, s ez az összeg alig maradt el attól, amit a Szerencsejáték Zrt. reklámokra költött. A 2010-es kiemelkedő költés után a következő években már nagyságrendekkel kevesebbet fordítottak a cégek hirdetésekre, ez az összeg 2011-ben és 2012-ben − listaáron − alig haladta meg a kétmilliárd forintot, miközben a Szerencsejáték \"tartotta a tétet\", vagyis 2011-ben továbbra is 4,5 milliárdot fordított reklámokra, bár 2012-ben már csak 3,5 milliárdot.

Az online szerencsejáték-hirdetők listáját az épp kivonuló Bwin International Ltd vezette minden évben, a társaság 2010-ben például listaáron csaknem egymilliárd forintot fordított népszerűsítésre. A cég a következő években is tetemes összegért reklámozta a különböző sport- és szerencsejátékait, de a 2011-es és a 2012-es listaáras költése már több száz millió forinttal elmaradt a korábbitól. A Bwin csaknem egymilliárdos, illetve hatszázmillió forintos költéséhez képest a második helyezett Pokerstars 2010-ben \"csak\" hétszázmillió forintot költött reklámokra, de a következő évben már csaknem megfelezte ilyen jellegű kiadásait, tavaly pedig csupán százmillió forintot szánt erre. Hasonló tendencia figyelhető meg a többieknél is: a Full Tilt Poker például a 2010-es csaknem hétszázmillió forint után a következő évben 230 milliót, tavaly pedig 124 milliót költött hirdetésekre. A Betclick Ltd szintén csak 150 millióért reklámozta a játékokat 2012-ben, miközben 2010-ben még csaknem 660 millió forintot fordított erre. A Kantar Media adataiból úgy tűnik, hogy háromszázezer forintnál kevesebbért nem érdemes online-játékokat reklámozni, a legkevesebbet költő cégek − például a Dumpr Ltd Malta 2012-ben ennyiért népszerűsítette a játékokat (előtte nem költött erre), és az Inercia Zrt. is ennyit költött reklámokra 2010-ben, a későbbiekben viszont egy forintot sem.

A \"kezdetekben\" a televíziók bizonyultak a legalkalmasabbnak az online szerencsejátékok reklámozására, legalábbis ezt támasztja alá, hogy 2010-ben az említett 4,3 milliárd forintnak még 46 százalékát ezeken a csatornákon költötték el, de már ekkor is 30 százalékot hasított ki az online szerencsejáték-költésből az internet. A televíziók még 2011-ben is \"tartották magukat\", a csökkenő reklámkiadásnak még mindig a 45 százalékát zsebelték be, az internet pedig 28 százalékkal a második helyen állt. Az elmúlt év azonban nagy változást hozott: az internet 65 százalékkal átvette a vezető szerepet, miközben a televíziós csatornáknak már csak az összeg 13 százaléka jutott. Az adatokból úgy tűnik, hogy az online szerencsejátékkal foglalkozó cégek számára a napilapok és a folyóiratok még csak-csak, a köztér vagy a rádió azonban nem alkalmas reklámfelület, ez utóbbiakon ugyanis az elmúlt két évben egyetlen forintot sem  költöttek.