A száz leggazdagabb: sokasodnak az intő jelek

Idén leszúrt \"szondánk\" veszélyt jelez: a 100 leggazdagabb ma megjelent listája ugyan még nem egyértelműen negatív, de komoly figyelmeztető jeleket is tartalmaz. A legtehetősebb magyarokat felsoroló éves összesítésünk summája ugyan 56 milliárd forintos pluszt mutat − az első száz összvagyona az egy évvel ezelőtti 2224 milliárd forintról 2280 milliárdra emelkedett −, de mindez csak néhány igazán sikeres üzletembernek köszönhető. A nagy többség vagyona tavaly is apadt vagy legfeljebb stagnált − márpedig a stagnálást is felfoghatjuk csökkenésnek, hiszen tavaly az infláció még 6 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy vagyonuk abszolút értékben ugyan változatlan, de reálértéken zsugorodott.

Ennek csak az egyik oka az elhúzódó válság, mellette egy sor más tényezőt is figyelembe kell venni − ha másért nem, hát azért, mert a körülöttünk levő országokban nem csökkent a GDP 1,7 százalékkal, nem esnek tovább az ingatlanárak, és ha lassan is, de nő a fogyasztás. Nálunk azonban folytatódnak a rossz tendenciák, aminek következtében igazán csak azok tudtak sikereket elérni − és vagyonukat gyarapítani −, akik külpiacra termelnek és/vagy multinacionális cégek beszállítói. Kiugró sikert ért el tavaly Bige László műtrágyagyártó birodalma, amely szinte képtelen kielégíteni a mezőgazdaság növekvő igényeit, itthon és külföldön is. A cégtulajdonos előrelátását igazolja, hogy a nagy fejlesztéseket már évekkel ezelőtt elkezdte és ezek akkor léptek be, amikor már nagy igény mutatkozott a műtrágyák iránt. Hasonlóképpen tarolt a Gattyán Györgyhöz tartozó cégcsoport. A felnőtt-tartalomszolgáltatásban világelső Docler Holding eredményén ugyan lehet fintorogni, csak éppen értelmetlen. Ez a cég ugyanis valamiben a világon a legjobb. Aki pedig ezt fumigálja, az előtt is nyitva áll a lehetőség: pár év alatt legyen piacvezető, bármiben!

Új fejlemény, hogy miközben a magyar gazdaság vergődik, a magyar nagybefektetők egy része külföldön sikeres. Az idén igazán szófukar magyar milliárdosok egy része ugyanis a reménytelennek tartott hazai piac helyett külhonban keres pénzt − ráadásul sokat. A példát ebben is Várszegi Gábor mutatta, aki már évekkel ezelőtt vett ingatlanokat az országhatáron túl. És bejött. Nemcsak neki, másnak is, mert Berlintől Rotterdamon át Floridáig már kifejezetten jó befektetésnek számít az ingatlanbiznisz − erről maguk az érintettek számoltak be, diszkréciót kérve. De nemcsak ez számít kitörési pontnak: néhány hazai cég németországi gyárakat vesz és ott termeltet, gazdaságosan. A külpiacokon máris sikeres magyar it-cégek tulajdonosai közül Anka Márton és az Indextoolst eladó Szőke Márton található a 100-as listán. Szőke időben adta el cégét a nagy amerikai multinak és a kapott milliárdokat ügyesen fekteti be. A szoftverzseninek tartott − nyilatkozni nem szerető − Anka cége ugyan jól \"muzsikál\", de a LogMeIn tőzsdei árfolyama ezt nem tükrözi: a tavalyi átlagár a 2010-es árfolyam felére esett.

Az idei listáról több ismert név, mondhatni törzsgárdatag hiányzik: van, akit az ingatlanpiac folytatódó hanyatlása \"pöckölt ki\" a leggazdagabbak közül, mást pedig egy olyan törvénymódosítás, amely egy csapásra lenullázta cégének értékét. Sajátos és egyben szomorú fejlemény a titkolódzás és a félelem − utóbbi megjelenése az egyre inkább terjeszkedő állam követhetetlen hiperaktivitásából következik.