Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár a szakszervezetek tudhatták már 2010-ben, hogy a Fidesz nem szenvedheti az érdekegyeztetést, különösen nem az Országos Érdekegyeztető Tanács formájában − ezt az első Orbán-kormány alatt már megtapasztalhatták −, azt aligha gondolták, hogy szinte a teljes korábbi rendszer felszámolása következik. Az új Munka törvénykönyve elfogadása ugyancsak jelentősen megnyirbálta a szakszervezeti jogokat és lehetőségeket is. Ám még ezt követően is csaknem egy évnek kellett eltelnie, mire az összefogás első jelei mutatkozni kezdtek a létükben fenyegetett érdek-képviseleti szervezetek, konföderációk között. (A konföderációkon belül párhuzamos területeken működő szakszervezetek között már korábban is megindult egyfajta egységesülés a hatékonyabb fellépés érdekében.)
A három nagyobb konföderáció, az MSZOSZ, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által május elsejére bejelentett új szövetség létrehozása érdekes kísérletnek ígérkezik. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke pénteki miskolci sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az új tömörülés nem ernyőszervezet lesz, a tervek szerint minden érdekképviselet megőrzi sajátosságait, és nyitottak arra is, hogy az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is csatlakozzék. A szövetségbe tömörülő szakszervezetek − az 1848. márciusi tizenkét ponthoz hasonlóan − májusi 12 pontot fogalmaztak meg, mert szerintük a kormány \"nem a munkahelyek megőrzéséért harcol, hanem a munkavállalók ellen\". A tizenkét pont között szerepel egyebek mellett új Munka törvénykönyvének megalkotása, teljes körű és rendszeres konzultáció a szakszervezetekkel, a közszolgálatban dolgozók elismerése, megbecsülése, tisztességes és fenntartható nyugdíjrendszer létrehozása − idézte az MTI.
Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi szakszervezeti struktúra nem hatékony, nem tudják megfelelően érvényesíteni a munkavállalói érdekeket. Az persze kérdés, hogy amíg az összes konföderáció összes tagszervezete demokratikusan, az alapszabályok figyelembevétele mellett kidolgozza és elfogadja az együttműködés kereteit − ami jó eséllyel igénybe veszi az év nagy részét −, addig hogyan tudják majd jobban képviselni a munkavállalói érdekeket, valamint a most megfogalmazott 12 pontot az őszi bértárgyalásokon, illetve az adótörvények, valamint a költségvetés elfogadása idején.
A három szövetséget kötő szakszervezeti konföderáció nem kereste meg a Munkástanácsokat − mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Mindazonáltal fontos lépésnek tartotta a bejelentett lépést, és sok sikert kívánt hozzá, hangsúlyozva: nyitottak az együttműködésre az új szövetséggel is, összeolvadásról azonban szó sem lehet. Szavai szerint az ebből kimaradóknak is ki kell majd találni, hogy hogyan tovább. Erre példaként az ÉSZT és a Munkástanácsok közötti közeledést említette, valamint a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével és az Iskolaszövetkezetek Szövetségével a napokban kötött együttműködési megállapodásokat. Ezek célja a munkavállalói érdekek hatékonyabb képviselete a versenyszférában és közös szakértői javaslatok előkészítése a jogszabályalkotásban. Az iskolaszövetkezetek esetében jogsegély-szolgáltatást tudnak biztosítani a diákmunkát végzőknek.
