Szűkülő piacra számít az Unilever Magyarországon

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Új értékesítési és marketingstratégiákat kíván a saját márkás termékek egyre nagyobb térhódítása − mondta a Napi Gazdaságnak Gyenes András, az Unilever Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, a társaság Magyarország és Adria régiójának elnöke. Az Unilever ebben a helyzetben négy, a magyarországi piacon meghatározó termékkör − kozmetika, jégkrém, élelmiszer és háztartási vegyi áru − közül kettőben az árharc helyett új termékkörök bevezetésével magát a piacot bővítette.

Első látásra ugyan kedvezőnek tűnik, hogy a teljes itthoni fmcg-piac négy százalékkal bővült 2012-ben, ezt azonban az infláció 6,5 százalékos növekedése, illetve a volumenek 2-2,5 százalékos csökkenése kísérte − tette hozzá Gyenes, aki szerint a csökkenő vásárlóerő mellett az egyes termékköröket érintő adóterhek egyre nagyobb problémákat okoznak a gyártóknak. (A Nielsen felmérése szerint a magyar fmcg-piac értékesítése volumenben hét százalékkal maradt el tavaly a 2006-os értéktől.) A piacbővítés pozitív hatása a jégkrémeknél, hogy az otthoni fogyasztás ösztönzése révén tavaly az egyik legnagyobb − értékben 21 százalékos − növekedést e szegmensben érte el az Unilever (bár a bővülésből mintegy 10 százalékot az infláció és a népegészségügyi termékadó (neta) adott, a pozitív folyamatokat pedig az időjárás is segítette). A margarineladások értékben 12 százalékkal nőttek Gyenes szerint, a vállalat új Saga teamárkája, illetve a majonézpiacon az ínyenc mártás bevezetése pedig szintén piacnövelő hatású volt, a ketchup és a mustár értékesítésében azonban érződött a saját márkás termékek támasztotta verseny.

Masszív, 10-15 százalékos volumencsökkenés egyetlen kategóriát érintett a Unilever portfóliójában, a levesporok és ételízesítők piacán a netát a termékek jellege miatt nem lehetett kikerülni.

Gyenes úgy látja, a neta-szabályozás nem érte el célját a sófogyasztás csökkentésében, mivel a konyhasó nem esik a törvény hatálya alá; az ügyvezető igazgató szerint érdemes lenne alaposabban felmérni a hazai sófogyasztást is. A tavaly mintegy 81,7 milliárd forint árbevételt elérő Unilever 2012-ben 1,3 milliárd forintot fizetett be ilyen címen, részben éppen az adóterhek növelése miatt döntött az anyavállalat, itteni − startra kész − zöldmezős beruházásának leállításáról (a vállalat a megítélt támogatást is visszamondta). Bízik abban, hogy a kormány válságadóként tekint a netára, és így sor kerülhet a felülvizsgálatára vagy kivezetésére is. A szeptemberben bevezetendő transzzsírszabályozás kapcsán mindenesetre látszik az egészségügyi cél és az ehhez vezető edukációs kampány − tette hozzá Gyenes.

A vegyi és kozmetika szegmensben félszázalékos értéknövekedést ért el itthon az Unilever, a volumenek 4-5 százalékos csökkenése mellett. Gyenes szerint emellett jelentősen bővült az alacsonyabb árkategóriába pozicionált, tradicionális magyar márkák − a Baba, a Delma vagy a Flóraszept − forgalma. A 34 európai országban működő Unilever szervezetén belül az itteni egység érte el a harmadik legnagyobb növekedést 2012-ben, a profitabilitást azonban rontotta a neta, valamint alap- és csomagolóanyagok drágulása. A tavalyihoz hasonló bevételnövekedésre kicsi az esély, a társaság célja idén mégis a nyereségesség javítása; új, piacbővítő kategóriával nem, új termék bevezetésével azonban több árucsoportnál is számol a vállalat.