Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az áfával kapcsolatos visszaélések jelentős része a nehezen ellenőrizhető, ömlesztett élelmiszerek és mezőgazdasági termények köré koncentrálódik, de az egyes mezőgazdasági ágazatokban tevékenykedő érdekképviseletek szerint nagy a bármiféle nyilvántartást, számlázást mellőző, élő állatok, illetve húsrészek értékesítésével kapcsolatos csalások értéke és aránya is. Mindez élelmiszer-biztonsági kockázatokat is jelent, ha nincs biztosítva az áruk nyomon követhetősége. A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) tavaly létrehozott Kiemelt Ügyek Igazgatósága szerint a magas − 27 százalékos − áfakulcs Magyarországot az áfacsalások középpontjába helyezte. Bár jelenleg is van együttműködési megállapodás a Nébih és a NAV között, a hatékonyságon még lehetne javítani − igaz, ehhez a jogszabályokon is módosítani kellene.
A Nébih saját, illetve a NAV-val folytatott közös ellenőrzéseinek összehangolása, közös adatbázisok felállítása és felhasználása, közösen kialakított kockázatkezelési rendszer működtetése csökkentené a felső áfakulcsból eredő kockázati szintet − válaszolta a Nébih a Napi Gazdaság érdeklődésére. Az import- és belföldi áruk ellenőrzését, ezek hatékonyságának javítását, illetve az élelmiszer-biztonsági kockázatok kiküszöbölését is segítené a hivatal szerint, ha a jogszabályok megadnák a lehetőséget, hogy az adóhatóság közúti szállítmányozási (ÁMEN), valamint egyéb adatbázisaihoz az élelmiszerlánc-felügyelet is hozzáférne. Az is sokat lendítene a visszaélések felderítésén, ha időben és térben össze lehetne hangolni a Nébih ellenőrzéseit a NAV áfakiutalás előtti, illetve a vámhatóság jövedéki ellenőrzéseivel. Az esetlegesen egy időben végzett ellenőrzések alatt több információ jutna az adóhatóság birtokába az ügyfélről és élelmiszer-ipari tevékenységéről. A Nébih pedig segítséget kapna a nyomon követhetőség ellenőrzése során a dokumentumok hitelességének megállapításához.
