Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Matolcsy György nevével fémjelzett gazdaságpolitikai paradigma a monetáris területen is megjelent, legalábbis az új MNB-vezetés által szignózott legújabb inflációs jelentésben találni erre utaló nyomokat. Igaz, ahogy Virág Barnabás, az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatója megfogalmazta, az új vezetés csak a dokumentum véglegesítésében segített, a munka március előtt kezdődött.
A matolcsyzmus legfontosabb \"hozzávalója\" a finanszírozási környezet javítása mellett a versenyképességet segítő reálárfolyam-leértékelés révén a feldolgozóipari kapacitások építése. Mindkét területen várható, hogy segít a jegybank, amellyel kapcsolatos érvekről és irányokról sokat elárul a most kiadott részletes előrejelzés.
Az infláció tartósan a cél alá kerül
A konvencionális monetáris eszköztáron belül a kamatpolitika érinti a gazdasági szereplőket közvetlenül. Ezzel kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy a reálgazdaságban lévő kihasználatlan kapacitások − ezek mértékének megítélése nem változott 2012. decemberhez képest −, kiegészülve a 3 százalékon stabilizálódó inflációval a mostaninál lazább monetáris politikára adnak lehetőséget. A jelentés óvatosan fogalmaz: a monetáris politika a törvényi felhatalmazással összhangban, az árstabilitás elérésének és fenntartásának veszélyeztetése nélkül segítheti a gazdaság növekedését.
Napi grafikonok
Továbbra is alacsony kapacitáskihasználtság jellemzi a magyar gazdaságot, a potenciális növekedés rövid távon a nulla és a fél százalék közötti sávban ragadt. A stáb friss véleménye szerint a kibocsátási rés 2015-ig csak fokozatosan zárul, addig végig lanyha maradhat a növekedés. Ennek köszönhetően keresleti oldalról továbbra is dezinflációs hatások érvényesülnek. A jelentés szerint emiatt a kormányzati adóintézkedések hatása nem lesz a fogyasztókra áthárítható, így az inflációs célokat sem fenyegeti.
Eközben a hatósági energiaárak lenyomása (rezsicsökkentés) viszont közvetlenül apasztja a fogyasztói árszintet, ezért idén és jövőre elérhetővé válik a jegybank 3 százalékos inflációs célja. Ezt legfeljebb a forint gyengülése veszélyeztetheti, az ugyanis rövid távon − az importált nyersanyagárakon keresztül − költség oldali árnyomást idézhet elő. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban a stáb csupán a januárban életbe lépett tízszázalékos csökkenést vette figyelembe, így ha lesznek újabb intézkedések, például júliustól, azok tovább mérsékelhetik az árszintet − derült ki Virág szavaiból.
Újra a nettó export segít
A matolcsyzmus másik fontos hozzávalója a gazdaság külső finanszírozási képességének erősödése. A külkeraktívum növekedése nyomán könnyebben jut devizaforráshoz az ország. Az ehhez rendelt eszköztárban a legfontosabb a reálárfolyam gyengítésén keresztül elsősorban az autóiparhoz kapcsolódó feldolgozóipari kapacitások fejlesztése. Az MNB szakmai stábja úgy látja, hogy a laza munkaerő-piaci kondíciók, valamint a bővülő munkakínálat nyomán a reálbérek emelkedése várhatóan nem éri el a termelékenység javulását. Mindez − kiegészülve a munkahelyvédelmi programmal − javítja az exportőrök versenyhelyzetét.
A bérnövekedés főként az átlagbér alatt keresőknek kedvez, és mivel e réteg fogyasztási hajlandósága az átlagnál magasabb, a reáljövedelmek emelkedése idővel erősíti a fogyasztást is. Az MNB szerint mindez − az állami kamattámogatású hitelekkel erősítve − 2014-től érezhetően növeli a lakossági beruházást és fogyasztói keresletet. A vártnál mélyebb tavalyi recessziónak külső és belső okai voltak, utóbbiak között az elemzők egyedi hatásokat − így a mezőgazdaság óriási visszaesését − említettek. A stáb − a decemberihez hasonlóan − továbbra is félszázalékos GDP-bővüléssel számol 2013-ra. A növekedés forrása továbbra is a nettó export lesz.
Az MNB hisz a kormányban
A decemberi jelentéshez képest a leglátványosabb korrekció a költségvetési pályát érintette. A legújabb prognózis szerint a stáb úgy látja, hogy idén és jövőre is tartható a tervezett, 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycél. Az idei deficitprognózist 0,3 százalékkal javította, hogy egyrészt a korábban feltételezettnél lassabban teljesedik ki a munkahelyvédelmi akcióterv hatása, másrészt a 2012-es adatok szerint az önkormányzati alrendszer a vártnál gyorsabban és erőteljesebben igazította ki egyenlegét. További 0,2 százalékos egyenlegjavulást okoz, hogy a decemberi jelentéshez képest a kincstári tranzakciós illetékből mintegy 60 milliárd forint többletbevételre számít az MNB. Korábban ugyanis a kincstári körben 20-22 milliárd bevétellel számolt a stáb, ám az NGM közölte a jegybankkal, hogy a kulcs emelése vagy az adóalap szélesítése révén \"hozza\" az innen várt 80 milliárdot − mondta Lovas Zsolt, a költségvetési részért felelős MNB-szakértő. A jegybank számításainál abból indult ki, hogy a pénztárgépek online bekötéséből idén nem jut bevételhez a büdzsé, míg a 75 milliárdos bruttó bevétel teljesül a használatarányos útdíjból, a stabilitási tartalékot teljes egészében befagyasztják.
A jövő évi hiányprognózis még nagyobbat javult, a korábbi 3,8 százalék helyett már csupán 2,9 százalékkal számolnak. Ennek egyik fő oka, hogy a jegybanki veszteség a korábban vártnál jóval kisebb lesz. A veszteségtérítés összege várhatóan nem éri el a GDP 0,4 százalékát, holott decemberben még 0,7 százalékkal (198 milliárd forint) kalkuláltak. A kisebb veszteség egyrészt az alacsonyabb kamatpályához, másrészt a gyengébb árfolyamhoz köthető, harmadrészt pedig a jegybanknak a korábban vártnál nagyobb nyeresége lehet az állam devizakonverzióin, amikor forintért devizát ad el. Emellett a pénztárgépek bekötéséből és megadóztatásából származó fehéredés hatását is bevették a számításba − decemberben ezzel még nem kalkuláltak.
Napi grafikonok
