Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal történelmi mélységbe, 5 százalékra vágta az irányadó kamatrátát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (MT). Annak ellenére, hogy a határidős kamatlábak ekkora ütemű csökkenést áraztak és az elemzők szerint is valószínűtlen lett volna, hogy a lengyel és a mexikói példát átvéve 50 bázispontos meglepetéssel élt volna a jegybank, a döntést követően érezhetően fellélegzett a forintpiac, amiből arra lehet következtetni, hogy Matolcsy György márciusban kinevezett jegybankelnök első lépésére feszülten figyeltek a befektetők.
A döntést követően elmaradt a Simor András idejéből szokásos sajtótájékoztató, így az indoklásról kizárólag a közleményből, illetve a csütörtökön publikálandó márciusi inflációs jelentés előzetes számaiból lehetett tudomást szerezni. A jelentés elsősorban az inflációs pályán korrigálta a legutóbbi előrejelzést, az év eleji rezsicsökkentések árleszorító hatására hivatkozva. A közlemény szerint az év eleji fogyasztóiárindex-adatok inflációs fordulatra utalnak, a friss jelentés az idei évre várt decemberi 3,5 százalékos prognózist 2,6 százalékra, míg a jövő évi 3,2 százalékot 2,8 százalékra szállította le. A növekedési pályát nem korrigálták érdemben: idén 0,5 százalékos, jövőre viszont a korábban várt 1,5 százalék helyett 1,7 százalékos lehet a GDP bővülése.
Napi grafikonok
Az inflációs fordulat tartósságával kapcsolatban óvatos véleményt fogalmazott meg a tanács, a bázishatásnak és rezsicsökkentésnek köszönhető ármérséklődés rövid távon jelentkezik, míg a vállalatokat terhelő adóemelések költségnövelő hatása fokozatosan jelentkezik a termelési láncon keresztül, és növeli az indirekt adótól szűrt maginflációt. Az indoklásban az MNB elismeri, hogy ennek tovagyűrűző hatása akár a fogyasztói árakban is fokozatosan megjelenhet, ugyanakkor az indoklás szerint a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos jegybanki céllal.
Idén továbbra is az export marad a növekedés egyedüli forrása, viszont jövőre e téren is érdemi fordulatot vár az MNB, aminek két, egyébként ellentétes előjelű forrása lehet. Egyfelől az alacsony inflációs környezet segíti a háztartások reáljövedelmének emelkedését, ami várhatóan jelentkezni fog a fogyasztásban. Másfelől a tartósan laza munkaerő-piaci kondíciók bérleszorító hatásának köszönhetően a reálbérek dinamikája elmarad a termelékenység javulásától, ami mérsékli a vállalatok termelési költségeit és segíti beruházási aktivitásukat.
| 2013 | 2014 | |||
| GDP | Infláció | GDP | Infláció | |
| Márciusi előrejelzés | 0,5 | 2,6 | 1,7 | 2,8 |
| Decemberi előrejelzés | 0,5 | 3,5 | 1,5 | 3,2 |
| Szeptemberi előrejelzés | 0,7 | 5,0 | n.a | n.a |
A befektetők egy része Matolcsy első döntésétől azt várta, hogy a monetáris politika irányáról is elárul valami újat, illetve hogy az ehhez szükséges eszköztárral kapcsolatban elhangzanak utalások. Ehelyett a közlemény érvelése szerint a kamatcsökkentések a hitelkamatok mérséklődésével jártak együtt, az viszont még nem mérhető, hogy a beruházási aktivitáshoz és a lakossági fogyasztáshoz szükséges hitelezést ez mennyiben segíti. Amennyiben számottevő hatással lehet majd számolni, úgy a válságból való kilábalás is gyorsabb lehet, és akkor a tanács nem tartja indokoltnak a további monetáris lazítást.
A közlemény továbbá felsorolta azokat a kockázatokat, amik a monetáris kondíciók alakulására hatnak: a gazdaságban jelen levő szabad kapacitások mérete és a hitelezés alakulása mellett a jegybank úgy látja, hogy kockázatot jelenthet a globális konjunkturális és pénzpiaci folyamatok közötti kettősség fennmaradása.
