Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nemzetgazdasági tárca már tavaly decemberben megkezdte a tervezett új közraktári törvény társadalmi vitáját, sőt a parlament márciusi törvényalkotási programjában is szerepel, azóta azonban csak a közigazgatási egyeztetés fázisában jár az új közraktári törvény, csak ezt követően kerülhet felsőbb szintre. \"Csak ezután tudunk részletesebb tájékoztatást adni róla\" − válaszolta a Napi Gazdaság érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Pedig a jogszabály elengedhetetlen lenne a közraktári hitelezés újraindulásához, ami 2008 óta töredékére esett, és bár 2012-es összesítést még nem tett közzé a Közraktári Felügyelet, 2010-ben és 2011-ben 96-97 milliárd forint körüli éves forgalom mellett nagyjából stagnált a piac. A korábban az agrárium finanszírozásában jelentős részt kitevő konstrukció iránti hitelezői bizalom megingása, illetve a folyósítások szigorítása után csak azért nem zuhant össze az agrárhitelezés, mert az uniós agrártámogatásokat előfinanszírozó konstrukciók, illetve a terményárak folyamatos emelkedése biztosította a működéshez szükséges likviditást. De még lenne növekedési potenciál a piacban − számos nagyobb vállalat vagy gazdálkodó ugyanis már most is megteheti azt, hogy a termény egy részét jobb árak reményében hosszabban raktározza.
A Napi Gazdaság értesülései szerint már az is pozitív hatással lenne a piac működésére − olcsóbbá válhatna a közraktári hitelezés −, ha a legutóbbi egyeztetésen napirenden lévő módosított javaslat hatályba léphetne. A bankok ezzel azt szeretnék elérni, hogy a törvénybe kerüljön bele egy iránymutatást adó sor arról, hogy a művi közraktárba letett áru védelmét biztosítani kell. A legjobb volna 24 órás elektronikus védelmet kiépíteni bizonyos értékhatár felett. Ez erősítené a hitelezői bizalmat és elősegítené, hogy áruhiány esetén ne a közraktáraknak kelljen helytállniuk. Ennek akkor van komoly jelentősége, ha egy letevő a saját telephelyén művi közraktároztat több száz millió forint értékű gabonát, probléma esetén azonban egy közraktár nem tudja kifizetni az eltűnt áru értékét a hitelezőnek. Az elmúlt években legtöbbször emiatt került felszámolás alá közraktár.
