Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megfelelő kompromisszumot találtak az új Polgári Törvénykönyvbe (Ptk.) illesztett, a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezésekkel; a magánautonómia kiterjesztésével és a rugalmasság növelésével élénkülhetnek az üzleti kapcsolatok, ha a kisebbségi jogok és a hitelezők védelme is biztosított − mondta a Napi Gazdaságnak Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda közösségi jogásza. Az új szabályozás jelentősen megkönnyítheti a külföldi befektetők magyarországi működését, ám a rugalmasság növelésével nem lett liberálisabb az új Ptk. a nemzetközi jogi standardoknál − véli Braner. Bőven vannak értelmezésre szoruló rendelkezések az új szabályozásban és egyáltalán nem biztos, hogy a Magyar Közlönyben megjelent verzió a végleges. Volt már példa arra az utóbbi időben, hogy egy jogszabály a hatályba lépés előtt több ponton is módosult. Az új Ptk. csak 2014 márciusában lép hatályba. Arról nem is beszélve, hogy egyelőre nem ismert annak a koncepciója sem, hogy hogyan és milyen ütemezés mellett alakítaná át a kormány a gazdasági társaságok szabályaihoz szorosan kapcsolódó cégtörvényt (Ctv.).
Hiába ad lehetőséget a rugalmasságra az új Ptk., ha a Ctv. a jelenlegihez hasonlóan bürokratikus és szigorú marad − mondta Braner. A pozitív változások közé tartozik, hogy az új Ptk. szerint csökkenhetnek a társasági szerződések kötelező tartalmi elemei, nem kell majd az összes telephelyet, fióktelepet, illetve tevékenységet felsorolni, módosítani pedig csak a fő tevékenység változásakor kell. A kft.-k vezető tisztségviselői képviseleti jogának cégen belüli korlátozhatóságával kapcsolatban Braner célszerűnek tartaná, ha a cégkivonaton legalább a korlátozás tényét jeleznék, így nem kellene rutinból betekinteni a partner társasági szerződésébe.
Az új kódex a Ctv. átalakításáig is számos feladatot ad az ügyvédeknek. Akár egy-egy szó vagy kifejezés változása is komoly hatással lehet a cégek jövőbeni működésére. Ez az eltérést megengedő paragrafusra nézve is igaz, mivel kimondja, hogy a jogi személyekre vonatkozó törvényi előírásoktól szabadon el lehet térni, kivéve, ha azt maga a Ptk. tiltja avagy az eltérés a hitelezőknek, munkavállalóknak vagy kisebbségi tagoknak a jogait \"nyilvánvalóan sérti\". Azt a kérdést, hogy a társasági szerződés valamely konkrét rendelkezése \"nyilvánvalóan sérti\"-e ezeket a jogokat, a bíróságok fogják eldönteni. A tagok számára ez a szabályozás némi bizonytalanságot jelenthet, bár a széles szerződéses szabadság tükrében ez jobbnak tűnik, mint egy olyan szűk, kevés eltérést megengedő keret, amelyet az eddig hatályos Gt. szabott − fűzi hozzá Braner. A cégek kisebbségben lévő tagjainak érdekeit az is védi, hogy a jövőben a taggyűlési meghívóknak a napirendet kellő részletességgel kell tartalmaznia, így nem fordulhat elő például, hogy új ügyvezető választásakor a tagok a helyszínen szembesülnek az illető személyével. Az is növeli a kft. kisebbségben lévő tagjainak jogait, hogy a jövőben olyan tagok is követelhetik a taggyűlés összehívását, akik egyenként csak 5 százaléknál kisebb részesedéssel bírnak, feltéve, hogy a kérelmet előterjesztők együttesen a szavazatok legalább 5 százaléka felett diszponálnak.
Azt a bírósági gyakorlat alakítja majd, hogy mennyire jelent szigorítást a hitelezők védelmében a minősített többséggel bíró kft.-tagok felelősségének változása. Eddig az érintett tag akkor felelt, ha tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott − bár kevés ilyen témájú ítélet született −, az új Ptk.-ban azonban már csak hátrányos üzletpolitika szerepel. A hitelezők védelmét erősíti a kft.-k törzstőkeemelése is: a jövőben már hárommillió forinttal lehet csak ilyen társaságot alapítani. Azt azonban alaposan meg kell majd fontolniuk az alapítóknak, hogy élnek-e a halasztott törzstőke lehetőségével. Az új Ptk. nem ír elő se minimumösszeget, se határidőt a 3 millió forint előteremtéséhez, a tagok szabadon szabhatják meg a befizetés határidejét. Ez idő alatt azonban csak a törzstőke feltöltésére fordítható a cég nyeresége, osztalékot nem lehet kifizetni, ráadásul a hitelezők védelme érdekében a tagok részesedésük arányában a még nem teljesített törzstőke erejéig a saját vagyonukkal állnak helyt a társaság tartozásaiért. A már működő cégek esetleges tőkeemelési kötelezettségeivel kapcsolatos átmeneti szabályok még hiányoznak, de várhatóan szükség lesz ezekre is − tette hozzá Braner.
