Idén is kiemelten ellenőrzi a NAV a kapcsolt vállalkozások közti ügyletek árazását, ám a korábbi évekhez képest egyre mélyebbre ás. Néhány éve csak az egyes ügyletek árazási szisztémáját rögzítő transzferár-nyilvántartás formai elemeire koncentráltak a revizorok, az idén azonban arra is figyel a NAV, hogy a vállalatok egymás közti finanszírozása is piaci alapon történik-e. Ez különösen azon nemzetközi vállalatcsoportoknál érdekes, amelyeknél a kamatbevétel olyan államban keletkezik az ilyen finanszírozási ügyletek során, ahol adott esetben a kamatból származó bevétel adómentes vagy alacsonyabb kulccsal adózik. Számos vállalati csoportstruktúra eleve úgy épül fel, hogy a vállalatcsoportoknak dedikált finanszírozó központjuk van, elsősorban Luxemburgban vagy Svájcban, ahol a pénzügyi ügyleteken keresztül beáramló jövedelmek kedvező adózási elbírálás alá esnek − figyelmeztetnek a Mazars könyvvizsgáló szakértői. A NAV a kamat mértékét vizsgálja majd, illetve azt, hogy a hazai leány ki tudja-e azt egyáltalán termelni. Vagyis valóban finanszírozás történt-e vagy csak a jövedelem kihordása kamatkiadás címén. Az alultőkésítési szabály miatt csak a saját tőke háromszorosának megfelelő hitel kamata írható le az adóból.
A kamat meghatározása azonban nem is annyira egyszerű. Kiindulásként irányadó a jegybankok által meghatározott kamat, ám ezt jelentősen befolyásolhatják az egyedi körülmények − ha a vállalat rossz adós, ha kockázatos az iparág, illetve ha irreálisan hosszú a futamidő.
