Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az európai áramárak szempontjából Németország az irányadó piac, a kelet-közép-európai régióra pedig kiemelten igaz, hogy az ottani árszint benchmarkként működik, a regionális export-import kapacitásköltségek figyelembevételével − mondta a Napi Gazdaságnak Turai József, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke. Csehország például olcsó forrásból nettó exportőr és a nála drágább német piacra szállít, míg a jellemzően folyamatosan vagy szezonálisan nettó importőr országoknak (így Magyarországnak, Horvátországnak vagy Szerbiának) ez egy olcsó és ezért vonzó piac, így innen próbálnak vásárolni a határkapacitásokon keresztül. A német árszint a múlt év utolsó negyedében több tényező miatt csökkent, az enyhe időjárás mellett a túlkínálatos piac, a megújulók térnyerése is szerepet játszott. A nap- és szélenergia beépített kapacitása 2012 végére meghaladta a 60 gigawattot Németországban, ami nagyjából a háromszorosa a 2011-es bezárások előtti nukleáris termelőkapacitásoknak − tette hozzá Turai. Mindezek mellett a gazdasági recesszió folytatódása miatt tovább szűkülő régiós fogyasztás, a bizonyos országokban egyre nagyobb teret nyerő energiahatékonyság, illetve a piaci szereplők üzletstratégiájának megváltozása is hozzájárult ahhoz, hogy az árak alacsony szinten maradjanak. A gazdasági tényezők ebből adódóan nem indokolnak magasabb árat, hullámzást a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag csak az időjárás okoz.
A magyarországi áramárak azonban 2011 júliusától fokozatosan elszakadtak a német benchmarktól, főként az évszázados negatív rekord balkáni szárazság miatt (ott a vízenergia részaránya jelentős, az esőzések hiánya pedig csökkentette az ebben rejlő tartalékokat). Az elszakadás egy komoly felár kialakulását is jelentette, amit a nyomott keresleti viszonyok sem tudtak ellensúlyozni, mindezek hátterében pedig az a szezonalitás állt, hogy a csapadékos időszakban az olcsó balkáni áramot Magyarországon keresztül szállították nyugatra, a csapadékszegény időben pedig nyugat felől importáltak energiát az ottani országok. Az itthoni másnapi kereskedésben 2011 második felére már megawattóránként átlagosan több mint 9 euróra nőtt az ártöbblet a német piachoz képest, a legmagasabb, közel 21 eurós érték pedig tavaly februárra alakult ki. A régiós árampiacok összekapcsolása után − de csak részben emiatt − a prémium csökkenni kezdett. Ősszel az enyhe idő eleve csökkenti a fogyasztást és így a keresletet, ráadásul egész Európában jelentős mennyiségű csapadék hullott, ami a Balkánon is \"rendbe tette\" a korábbi szárazság okozta károkat.
Napi Gazdaság, Pelsőczy Csaba
