Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lakosság kevesebb mint negyede tervez három éven belül energiahatékonysági fejlesztést Magyarországon, az egy éven belül ilyen fejlesztésre készülők aránya pedig 15 százalék − derül ki az Energiaklub decemberben (vagyis még a rezsicsökkentés előtt) készült reprezentatív felméréséből. Az energetikai felújításról pozitívan nyilatkozók több mint 50 százaléka szigetelésben gondolkodik, 25 százalékuk pedig a nyílászárókat cserélné ki, illetve ugyanennyien tervezik a fűtés és energiaellátás felújítását. A felújítók átlagosan 30 százalékos rezsicsökkenést várnak, de a legpesszimistábbak is tizedével alacsonyabb energiaszámlát prognosztizálnak. A 30 százalékos megtakarítás egy átlagos családi háznál magától értetődő és az 50 százalékos arány sem kivételes − mondta Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója.
Magyarországon a 4,3 millió lakóingatlanból 2,8 millió családi ház, azaz a megtakarítási potenciál egyértelműen e területen van − hangsúlyozta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A finanszírozási nehézségekre utal azonban, hogy a munkálatokat korábban elvégzők közel 80 százaléka önerőből teremtette elő a szükséges forrásokat, hitelt csak kevesebb mint ötödük vett igénybe, két százalék lakás-takarékpénztári megtakarításait mozgósította. A felmérés szerint az átlagos hitelösszeg egymillió forint volt. A háztartások ötöde egyáltalán nem tud önrészt felmutatni, ötven százalékuk azonban akár a beruházás költségeinek felét is elő tudná teremteni − ennek kiegészítésére azonban egy komoly állami támogatási programra lenne szükség. Az Energiaklub számításai szerint egy 5 éves, 33 százalékos intenzitású épületenergetikai, vissza nem térítendő támogatást adó program 50 milliárd forint ráfordítással a második év végén már 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, a megtakarított energiaköltség visszaforgatásával pedig a szervezet több tízezer munkahely létrejöttét látja lehetségesnek.
