Csak kipipálandó feladat a korrupcióellenesség?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A mindennapi korrupcióban továbbra is az egészségügyi hálapénz jelenti a legjellemzőbb problémát, ennél azonban jóval súlyosabb és nagyobb károkat okoz az úgynevezett elit korrupció, ami közpénzek magánérdekek szolgálatába állítását jelenti az üzleti és politikai elit szoros együttműködésének eredményeként − mondta a Napi Gazdaságnak Szloboda Aliz, a Transparency International (TI) Magyarország közszektor programok vezetője. A tapasztalatok szerint utóbbi területen romlott a helyzet az elmúlt években, a korrupció a korábbinál központosítottabbá vált, illetve az ilyen kockázatok kivédésére hivatott intézmények felett is nőtt a politika befolyása. Ha pedig az ellenőrző intézmények működésében napi szinten jelennek meg a nem egyértelműen alátámasztható döntések, akkor a szakértő szerint a nemzetközi korrupciós rangsorban is rosszabb helyre kerülhet Magyarország − elég csak a Szombathelyi Törvényszék vezetőjének pályáztatás nélküli kinevezésére gondolni.

A TI évente publikált Korrupció Érzékelési Indexének (CPI) legutóbbi, tavaly decemberi adatai szerint Magyarország a mezőny alsó harmadában foglal helyet, 176 ország közül a 46., az EU 27 országa közül a 19. helyen, 55 pontos CPI-értékkel. A felmérés szerint itthon az üzleti és politikai szereplők összefonódása meghatározó tényező a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlanságában is.

A kormány ráadásul saját korrupcióellenes vállalásaiban is elmaradásokat halmozott fel, a vonatkozó kormányhatározatban szereplő határidők nagy része tavaly lejárt, a teljesítés pedig vagy elmaradt vagy csak részlegesen felelt meg a jogvédők elvárásainak. A közigazgatási tárca ugyan az állami szervek etikai irányelveit tartalmazó Zöld Könyvet előkészítette, ám a vállalt határidőhöz képest több mint fél évvel később. Szintén késve, február közepén készült el egy kormányzati akcióterv, amely Magyarországnak a nemzetközi Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) kapcsán született vállalásait rögzíti. A korábbi vállalások csúszása mellett ez a dokumentum például június 30-i határidővel egy bejelentővédelmi rendszer létrehozatalát irányozza elő, illetve december 31-ei határidővel egy integritásirányítási rendszer bevezetését a központi közigazgatásban. A civil javaslatokat azonban csak részlegesen foglalták e dokumentumokba, a költségvetési adatok nyilvánossága kapcsán például nem nevesítik az önkormányzati büdzsék átláthatóságát, illetve azt a problémát sem orvosolják, hogy a közpénzek felhasználásával összefüggő adatokat az új Ptk. nem vonja ki az üzleti titok alkalmazási köréből − tette hozzá Szloboda. A civilek visszásnak tartják az úgynevezett integritási tanácsadó intézményének szabályozását is. A kormányrendelet szerint létrejövő tisztség a hivatalokon belüli korrupciós kockázatok feltárását szolgálja − a tanácsadó azonban nem független a hivatal vezetőjétől, illetve kinevezéséhez a közigazgatási államtitkár jóváhagyása is szükséges, ami nem garantálja, hogy teljesen befolyásmentesen tevékenykedjen a korrupcióellenes megbízott.