Egyezséget hozó békéltetés

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az elmúlt év végéig 3534 esetben fordultak a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) a fogyasztók − mondta el Nadrai Géza, a PBT elnöke. A beérkezett ügyek 49 százaléka bankok, 32 százaléka biztosítók elleni kifogásokat tartalmazott, míg 13 százaléknál pénzügyi vállalkozások eljárásával szemben érkezett panasz. A PBT átlagosan 55 nap alatt tud megoldást találni egy-egy problémára, 3149 esetben már az év során lezárták az ügyet.

A PBT-hez fordulók panaszainak nagy részét − 41 százalékát, 1296 beadványt − eljárási okból vagy hatáskör hiányában el kellett utasítania a testületnek, mert nem fogyasztói jogvitáról volt szó, valójában nem volt azonosítható a panasz, vagy a kérelmező nem volt fogyasztó, 580 alkalommal a PBT hiánypótlást írt elő, ám erre a panaszos már nem reagált. Arra is volt példa, hogy már a meghallgatás előtt egyezség jött létre a szolgáltató és az ügyfél között.

A lezárt ügyek 58 százaléka, 1822 eset ugyanakkor meghallgatással zárult. A tárgyalások 46 százalékában egyezség született, ám Nadrai fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a 846 nyilvános egyezségen túl további 184 esetben a felek meg tudtak állapodni valamilyen kompromisszumban, ami a fogyasztó számára megfelelő megoldást jelentett. A tárgyalások során az eljáró tanácsok 531 esetben állapították meg, hogy a fogyasztói panasz megalapozatlan, míg egyezség hiányában összesen 98 esetben hoztak a fogyasztó javára és az adott szolgáltató számára hátrányos döntést. A PBT 74 esetben adott ki ajánlást, 24 szolgáltatót pedig kötelezett a fogyasztók számára kedvező döntés megtételére. (163 esetben az eljárás lefolytatása valamilyen objektív ok miatt meghiúsult.) Mindez tehát azt jelenti, hogy a PBT elé kerülés feltételeit teljesítő panaszok 62 százalékában sikerült az ügyfél számára kedvező döntést hozni.

Nadrai szerint a PBT határozatai konzekvensek: hasonló ügyben az eljáró tanácsok azonos döntéseket fognak hozni. Lapunk kérdésére erre példaként az árfolyamrés költségként történő alkalmazásával kapcsolatos beadványokat említette. Az elutasítások oka az, hogy a bankok betartották az akkor írott jogi szabályokat − a thm-nek az a képlete, amelyet a bankoknak alkalmazniuk kellett, nem tartalmazta az árfolyamrést − hangsúlyozta az elnök.

Azzal kapcsolatban is figyelmeztetett Nadrai, hogy számos civil érdekvédő szervezet azzal kapcsolatban hitegeti a megroppant helyzetű adósokat, hogy a szerződések semmiségének kimondásával nyernek. Ebben az esetben a hatályos bírói joggyakorlat szerint azonnal, nyolc napon belül teljesen el kell számolni az érintett intézménnyel, s ez bizony teljesíthetetlen költségekkel terhelné a fogyasztókat − hívta fel a figyelmet a PBT elnöke.