Egymilliárd forint szja-t buktak az egyházak tavaly

Nagyjából egymilliárd forinttal csökkent a személyi jövedelemadóból az egyházaknak utalt egy százalék azt követően, hogy életbe lépett az egyházakra vonatkozó szigorúbb jogszabály. Hozzá kell tenni, hogy a jövedelemadó egykulcsossá tétele önmagában is jelentősen csökkentette a felajánlható összeget, ráadásul hatványozottan. A tapasztalatok alapján ugyanis minél magasabb jövedelmet vall be valaki, annál inkább fontosnak érzi, hogy rendelkezzen adója egy százalékáról. Ennek fényében a második kulcs kiesése miatt sokkal nagyobb arányban csökkent a felajánlható, illetve felajánlott adó, mint amennyivel összességében mérséklődött az adóterhelés.

Az is számított, hogy a 2011. évivel szemben nem 87, hanem csak 31 egyház részesülhetett a felajánlásokban − egy részük egyesületként természetesen a civileknek járó egy százalékért versenybe szállhatott, ám ott öldöklő a verseny: összesen mintegy 25 ezer szervezet próbálja túlkiabálni egymást a médiában a felajánlásokért.

Az egyházak tavaly csaknem 3,9 milliárd forintot kaptak az szja-felajánlásokból − 2011-ben ez megközelítette az ötmilliárd forintot. A tíz legnagyobb felajánlást kapó egyház a régi és az új listán is szerepel, a legtöbbet továbbra is a Magyar Katolikus Egyház szerzi meg − rendszerint ez kapja a teljes összeg több mint felét. Tavaly más egyház nem is kapott többet egymilliárdnál, 2011-ben a református egyház tudta éppen átlépni e határt.

Persze a Fény gyermekeinek vagy az Ősmagyar Egyháznak − hogy csak példákat említsünk − nemcsak a kieső öt-, illetve hárommillió forint felajánlás fájhatott tavaly. Az egyházi státus adózási szempontból is komoly előnyt jelent − hasonló szabályok vonatkoznak rájuk, mint a közalapítványokra, alapítványokra vagy egyesületekre, ám vannak jelentős különbségek is, amelyek miatt egyháznak lenni még kedvezőbb.

Alapvetően ezek a szervezetek nem profitorientáltak, vagyis ha nem végeznek gazdasági tevékenységet, akkor társasági adóbevallást sem kell készíteniük, elég ha nyilatkozatot tesznek. Ha végeznek gazdasági tevékenységet, akkor bevallást is kell készíteniük − ide tartozik egy könyv kiadása, saját ingatlan vagy ingatlanrész bérbe adása, minden, ami nem adományból, támogatásból bővíti a kasszát.

Nem mindegy azonban, hogy a szervezet egyház, közhasznú szervezet vagy \"csak\" egyesület. Ha a gazdasági tevékenységből származó bevétel a teljes bevétel 15 százalékát nem haladja meg, akkor az egyháznak adót sem kell fizetnie, ez az egyesületek esetében csak tíz százalékig van így és legfeljebb tízmillió forint bevételig. Az már csak bónusz, hogy az egyháznak nem kell közzétennie beszámolóját, míg az egyesületnek igen.

Az egyházak abban is előnyt élveznek, hogy az egyházi személyek utáni adófizetés igen kedvező − arról, hogy ki minősül ilyen személynek, végeredményben az egyház maga rendelkezik, csak olyan szempontok írják ezt felül, mint a saját jogú nyugdíj, gyed, gyes. Az egyházi személyek után csak a minimálbérig kell megfizetni a járulékokat és az adót, függetlenül attól, hogy mennyi a juttatás. Hozzá kell tenni, hogy egyházi személy nem kaphat pénzbeni egészségügyi ellátást, vagyis valaki vagy gyeden van, vagy egyházi személy − a kettő együtt nem lehetséges.