Idén sem heveri ki a tavalyi pofont a kiskereskedelem

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Kigyógyult a magyar lakosság a kétezres évek közepi túlfogyasztás \"betegségéből\", sőt: a 2012-es kiskereskedelmi adatok szerint most anorexiás tüneteket mutat. Az sem fogyaszt, aki megteheti, így lényegében ellenható erő nélkül zuhant tavaly a kiskereskedelmi forgalom volumene a 2004 előtti időszak alá − foglalták össze az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett kiskereskedelmi forgalmi adatait. Tavaly 8257 milliárd forint forgalom keletkezett, ami 1,9 százalékos év/éves volumencsökkenést jelent.

Decemberben a vártnál nagyobb volt a zuhanás: az elemzők 1,5 százalékos csökkenésre számítottak, végül a kiigazított adatok alapján 2,1 százalékos mínuszba került a kiskereskedelmi forgalom volumene. Az élelmiszerpiacot nagyon megviselte a december: ilyenkor igen szokatlan, 2,7 százalékos visszaesést szenvedett el, míg a nem élelmiszer jellegű vegyes (iparcikkek) forgalma 2,3 százalékkal esett.

A nyers adatok ennél is sokkal rosszabb képet tükröznek. A kiigazítás nélküli számok 3,3 százalékos zuhanást mutatnak, az év egésze pedig 2 százalékos mínuszt − áll az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elemzésében. A legfájóbb adat a bútorok és műszaki cikkek eladásának összeomlása. Itt a kiigazítatlan adatok 14 százalékos csökkenést jeleznek, holott ennek az árucsoportnak kellett volna ellensúlyoznia a teljes kiskereskedelmi forgalom felét adó élelmiszerpiac gyengélkedését. Mivel a piac ezen termékeknél elveszítette a támaszát, így december sem simította a statisztikai adatokat. Mindez intő jel az egész szektornak − egyben magyarázat arra, hogy 2012-ben miért vérzett el az iparcikkszegmensben néhány kiskereskedelmi mogul.

Ami az egész évet illeti, az élelmiszerpiac a harmadik negyedévben fogott padlót, míg az iparcikk, a bútor és műszaki cikk, illetve a ruházat szegmensei a negyedik negyedévben kényszerültek térdre. Mindent összevetve egyébként a negyedik negyedév volt a legrosszabb a piacon, ekkor 3,4 százalék volt a volumencsökkenés. Az OKSZ szerint a piac a magas infláció, a csökkenő reálbérek, illetve a zsugorodó GDP miatt szenvedte el a veszteséget. Ugyanakkor más elemzők szerint olyan gazdaságban, ahol az építőipar, különösen a lakásépítések piaca, tetszhalott állapotban van, nem szabad csodálkozni a kiskereskedelmi volumen vártnál nagyobb zuhanásán. Ráadásul még az uniós trendre se nagyon lehet hivatkozni, mert a belső fogyasztás nemigen függ össze a magyar gazdaság globalizáltságával.

Az áfaemelés volt az, ami minden elemző szerint jelentős szerepet játszott a fogyasztás visszafogásában. A jelek szerint a kormány megértette a jelzést, és vizsgálja, hogyan lehetne komolyabb vérveszteség, azaz bevételcsökkenés nélkül kifarolni a láthatóan rossz döntésnek számító 27 százalékos áfakulcsból. Egy ilyen lépés a puszta pszichés hatás miatt képes lenne csodát művelni az élelmiszerek piacán − az iparcikkek területének gondjait azonban továbbra sem oldaná meg.

Jelen állás szerint ha nem nyúl hozzá a kormányzat az áfához, akkor 2013-ban se várható a kiskereskedelmi forgalom növekedése, legfeljebb 0−0,5 százalék közti stagnálásra lehet számítani, attól függően, hogyan alakul a GDP.